Ha valaki azt mondja, hogy ezt a majd 600 oldalas monstrumot 3 nap alatt kivégzem, akkor egy jót nevettem volna rajta!
De így lett! Annyira jó volt, hogy nem tudtam nem arra gondolni, hogy vajon mi fog történni a szereplőkkel.
Már a kezdés is erős volt, ígéretesek voltak a karakterek és a világfelépítés is. Bőven kaptunk információt a mágikus lényekről, egy próféciáról, a mágiáról és szinte mindenről, ami egy ilyen világ megismeréséhez szükséges.
Biztos vagyok benne, hogy az írónő nagy LOTR rajongó, ugyanis a történet Középföldön játszódik és felbukkan (bár csak említés szintjén) egy Arwen nevű tündér is.
Szerettem a főszereplők közti dinamikát, de a kedvencem Soren lett! Alig várom, hogy (remélhetőleg) többet olvashassak róla a folytatásban!
A külcsín is igencsak tetszetős, az éldekor mellett a viaszos hatású borítók a kedvenceim, így nekem ez a könyv minden szempontból tökéletes.
A végén tudtam meg, hogy Julie Johnson első fantasy-ját olvastam, kipróbálta magát ebben a műfajban is. Milyen jól tette!
Jó volt, élveztem, már nyúlnék is a folytatásért, ha tehetném.

“A napfény sem képes meggyógyítani egy elhervadt virágot.”
Zseniális!!! Hatalmas elvárásokkal kezdtem neki, ugyanis a fülszöveg illetve a borító-éldekor is rettentően tetszett és jelentem: nem kellett csalódnom.
Rhya félvér, már éppen kivégeznék, mikor megjelenik a titokzatos férfi, aki “megmenti”.
Rhya ismételtem fogolynak érzi magát, és legújabb ellensége mellett menetel. Rengeteg izgalom, veszély, kalandon mennek keresztül mire elérik a célállomást.
“Mert mi más a gyűlölet, ha nem méreggé vált szeretet?”
Idővel kiderült, hogy a titokzatos férfi, nem más-mint Penn, aki igazából nem is ellenség.
Nagyon-nagyon slow burn, de imádtam! Pont ez a minimális, lassan kibontakozó szerelem illett ide, mivel a cselekmény brutál pörgős volt. Folyamatosan esemény-eseményt követett és egy percre sem volt megállás.
A karakterek szuperek voltak, sőt..az egész könyv!
Rhya nagyon sokat fejlődött, és végre elfogadta, ki is ő valójában. Nagyon szurkoltam neki.
Rengeteg kaland, mágia, Szigillum, háború, támadás, harc, érzelmek, barátságok, gyógyítás.. minden van ebben a könyvben, ami kell.
“Nem számít, milyen sötét az éjszaka, a hajnal végül mindig eljön.”
A kötet vége pedig brutális, alig várom, hogy megjelenjen a folytatás.