Oh istennőm, mit tett velem ez a könyv. 🤌🏻
Nem volt tökéletes, de így is hatalmas élmény volt olvasni. 🥹
Ikrek. Hercegnők. Az egyik arra született, hogy uralkodjon, míg a másik arra, hogy árnyékként éljen. Meren a másodszülött hercegnő eddig szerény életet élt, de alkalmanként, ha a nővére élete veszélybe került, akkor helyettesítenie kellett őt. Nem volt más csupán egy hasonmás, egy porszem, egészen addig amíg a királynő meg nem hal. A királynő halálával egy gonosz király kihasználja a helyzetet és házassági ajánlatot tesz Tabrának, ám itt jön majd a képbe Meren, aki átveszti a helyét. De eléggé félre sikerülnek a dolgok, ugyanis egy titokzatos árnyalak elrabolja őt. Az Árnylidérc, azaz Reven a negatív főhős, aki igyekszik magát távol tartani az érzelmektől és ezért elég ridegen viselkedik a lánnyal. Egészen addig amíg Meren át nem lát a sötét héjon, és meglátja a valódi énjét, és egy gyönyörű ellenségekből szerelmesek kapcsolat bontakozik ki közöttük.😍 Ahhh…annyira csodásak, mégis mindkettejüknek megvannak a hibái és ezekkel a hibáikkal annyira emberiek voltak számomra… imádtam őket.🥹 Szóval a karakterek abszolút kedvenceim ebben a történetben.
,,Valahol az út során, ami ehhez a felismeréshez vezetett, a Reven iránti érzéseim valami meleg, vágyakozó és biztonságos, ugyanakkor izgalmas és sokszínű érzelemmé váltak.”
A cselekménnyel volt egy kis gondom. Az elején szépen és gyorsan lehetett haladni, viszont a közepére egy kicsit ellaposodott a történet, és nem sok izgalmas dolog történt. De aztán a végére ismét felpörög, és egy kemény függővéggel zárul a könyv.
Összességében egy gyönyörűen megírt fantasy, csodás karakterekkel és mágiával megspékelve.😍
Zárásként pedig:♥️😮‍💨
,,– Az érintésed függővé tesz, hercegnő.”

Ismeritek az érzést mikor, lebuktok a víz alá és hirtelen minden csendes lesz?
Pont ilyen érzés volt olvasni ezt a könyvet is. Az első pillanattól az utolsóig fogvatartott a szereplőivel a történetével és az egyediségével.
Maren a feláldozható hercegnő, akinek egyetlen célja az életben, hogy védje az elsőszülöttet, még akkor is mikor elrabolják fenn kell tartania az álcáját.
De nem olyan könnyű a nap 24 órájában másnak lenni, néha felszínre tör az igazi énje.
Ami teljesen kiborítja elrablóját az Árnylidércet. Hiszen ő úgy tudta a hercegnő” kedves és könnyű megijeszteni”
Idővel azonban(ahogy lenni szokott) átalakul a kapcsolatuk és hamarosan rájönnek, hogy talán nem is állnak ellentétes oldalon.
És innentől kezdődik az igazi móka!
Imádtam, hogy nem egy tipikus macsó alfahímet kaptunk aki azonnal flörtöl és blablabla, hanem egy olyan férfi karaktert, aki legalább annyira bizonytalan, mint a női karakter és itt ténylegesen együtt járják be azt a bizonyos utat.
Nagyon sok minden történt ebben a könyvben, ahhoz képest,hogy egy sorozat első része, szerintem nagyon jó kezdés volt.
A karakterek izgalmasabb már alig várom, hogy mit hoznak ki magukból.
A történtek annyi fordulatot és csavart tartogat, hogy csak kapkodtam a fejem.
A vége pedig… 😮‍💨😮‍💨😮‍💨
Ide a folytatást!