Elora mindent elvesztett, amit szeretett – apját, otthonát, barátait. Egy manipulatív mostohaapa és egy titokzatos elit egyetem azonban új lehetőséget kínál: a Fortuna szövetség egyetlen helyéért folyó verseny szabadságot hozhat. Gabriel sem játszik kisebb téttel – ő testvére gyilkosát keresi. A Corvina Kastély falai között titkok lapulnak, és a hatalom ára mindig magasabb, mint az a diákok gondolnák. Elora a szabadságáért küzd, Gabriel a bosszúért – mindkettőjüknek csak egy út vezet előre: a Fortuna. A titkos szövetség egyetlen helyre vár jelentkezőket, és a győztes mindent visz. De ebben a világban a vesztes sem úszhatja meg következmények nélkül.
Imádom az elit egyetemes történeteket, de nekem ez valahogy nem volt az igazi. Minden adott volt hozzá, hogy jó történet szülessen: elzárt egyetem, titkos társaság, nyomozás, feszültség. Azonban valahogy nem állt össze a kép. Olyan érzésem volt, mintha ugyanaz a beszélgetés zajlana le Gabriel és Elore között fejezetről fejezetre. Mind a ketten elvileg okos egyetemisták akik felvételt nyertek - és bizonyítják is, hogy okosak a próbatételek alatt, azonban ezen túlmenően nekem nagyon gyerekesen viselkedtek végig. Illetve ismétlem, mintha minden fejezet ugyanarról szólt volna. Amúgy maga a történet érdekfeszítő volt, de a többi mellék karakter sem volt számomra rendesen kidolgozva. Tetszett továbbá, hogy Európában játszódott európai szokásokkal. Egy szó mint száz, engem nem kapott el a hév, azonban ajánlom annak akik szeretik ezt a titkos társaságos elit egyetem közeget, mert megéri mindenképp elolvasni. Leszögezem, a nevével ellentétben ez nem dark romance, nincsennek benne dark elemek.

A helyszín nem is lehetne jobb: egy ódon és nagyon elit egyetem a svájci Alpok vonulatai között, zöld levelű fákkal és egy csillogó vizű tó…
Viszont, a cselekmény lehetett volna jobb is.
Az eleje izgalmasnak tűnt, Gabriel bosszúja és a titkos társaság miatt, de később csak szép lassan csordogál előre felé a történet, miközben a fiú és a lány versenyeznek egymással az egyetlen egy helyért a társaságnál. Néhol ugyan kiszámíthatóak voltak a fordulatok, de ezek nem voltak zavaróak.
Bevallom, én Gabrielt elküldtem volna melegebb éghajlatra, azok után, amit Elorával tett, de a lány nagyon könnyen megbocsátott neki (ahhoz képest meg főleg, amiket korábban nem nézett el neki).
Szó, mi szó a szereplők nem igazán győztek meg, de a drámai légkör miatt folytatni fogom a sorozatot.