Minden vámpírregények örök klasszikusa. Főleg ezért szeretem. Nyilván vannak benne történelmi tévedések, írtak azóta érdekesebbet is, de annyira reneszánsz a keletkezésének idejében, és annyira tiszta, hogy muszáj szeretni.
Maga a történet elég egyszerű vonalvezetésű, vannak benne csavarok, de egy irányba tart, letisztult a cselekmény, és maguk a kerekterek is egészen jól meghatározhatóan negatív vagy pozitív szereplők. Nincsenek túlbonyolítva a hősök és nem is feltétlenül hősök.
A regény szerkezete kissé bonyolultabb, mert a teljes szöveg naplóbejegyzések és levelek halmaza, emiatt talán nehezebben olvasható, ráadásul a nyelvezete sem kimondottan mai.
Azonban az atmoszférateremtése egészen zseniális. Nekem persze legjobban az erdélyi közeg és maga a vár leírása tetszett, de még az otthoni Londoni környezet hangulata is fantasztikusan átjön a regényből.