Nem meglepetés ha azt mondom ráfüggtem?? Igen, teljesen függő lettem.
Ezt a sorozatot valaki vagy nagyon szereti, vagy egyáltalán nem, de én az előző tábort erősítem most már ez teljesen biztos.
Egy huzamban olvastam el a 2. és a 3. részt, és azt kell mondanom, hogy még mindig olvasnám, ameddig el nem érnék a végére. Ez a sorozat teljesen újat ad, és olyan mintha egy mozit néznék közben. Teljesen visszaadja azt az énemet, aki 20 évvel ezelőtt elkezdett rajongani, a fantasy/scifi világáért, és nagy boci szemekkel nézi az új világot, amit elé tár az írópáros.
A nagy nimfatámadás után vagyunk, ahol tudatosan vagy nem, de hihetetlen kapcsolódáson ment keresztül Darius - Tory, illetve Orion - Darcy.
Tory és Caleb kapcsolata még mindig egy nagy macska egér játék, ami szórakozást és felejtést ígér. Tory jelleme ebben a könyvben nagyon jól kirajzolódik, és egyértelműen az elfojtás mesterévé vált, amiben a vámpír örökös boldogan részt vállal. De nem feltétlenül következetesen, mert érződik, hogy Caleb ebből nyertesen nem jöhet ki, és bár szeretem őket, mégis picit szomorú vagyok miatta. Mert teljesen egyértelmű számomra merre haladunk, ami egy óriási nagy enemies to lovers lesz, giga nagy slow burn-el. (ez az, imádom ezt). Darius és Tory kapcsolata egyre bonyolultabbá, de mellette tagadhatatlanná is válik. Darius rettentően küzd mindaz ellen, amit belé vertek, belé neveltek, és helyesnek vél. Kezd mindent felülírni az, amit érez, és ami látványosan szétszaggatja belülről.
Nyakunkon a számvetés, a 4 elem próbája, ahol a lányoknak meg kell felelni. Persze az örökösöknek nagy segítség lenne ha elbuknának, mert akkor nem kellene tovább a lányokat szabotálniuk. Nagyon megnehezíti a próbákat a lányok magánélete. Darcy és Orion között is megpecsételődik az irány, hogy merre is haladnak innentől. Még mindig úgy érzem, ők számomra a sorozatban a stabilitás ( ami a nagyszámok törvénye alapján tudom, bármikor bedőlhet), és olykor nekem erre a komfortra nagyon szükségem van, mikor párhuzamosan zajlik egy Caleb-Tory-Darius tornádó, ami majdnem elsöpör mindent, többek között a maradék idegrendszeremet is.
Diego engem teljesen meglepett, és váratlanul ért az, ahogy megnyilvánult végén a lányoknak, és lehet, én őt eddig teljesen félreismertem. Nagyon kemény, és nehéz rész volt.
Summázva, ebben a részben nagy karakterfejlődéseket láthattunk (Darcy egyértelműen és Darius is), és szerintem olyan plot twistet is, amit abszolút nem láttam jönni.
A vége pedig? Szemtelenség... Egyszerűen elárulva éreztem a lelkemet is azzal, hogy a Holdfogyatkozás nem teljesítette be azt amit ígért, helyette visszadobta azt a bizonyos szálat a legelső Akadémián töltött naphoz. Az én szívem meg belefacsarodott. De teljesen. Számolom februári megjelenésig a napokat.