Mitől válik boldoggá az élet, mi teszi teljessé és értelmessé? Erre a kérdésre alighanem más választ adunk kamaszkorunkban, mint életünk derekán vagy éppen nyugdíjas éveinkben, ám mit mond erről a világ legnagyobb és leghosszabb boldogságkutatása? A kötet tehát egy hosszas és igazán egyedi kutatás legfontosabb tanulságait tárja az olvasók elé, bepillantást engedve az abban résztvevők élettörténeteinek pillanataiba is.
„A pozitív kapcsolatok elengedhetetlenek az emberi jólléthet.” – Meglepődtem, hogy mennyi különböző életút vezetett ehhez a konklúzióhoz. Mondhatjuk, hogy a jó életet nem mindenki a jó kapcsolatokkal azonosítaná, talán előbb jut eszébe a modern embernek a jól fizető állás, a szakmai siker vagy úgy általában a gazdagság. Aztán a kutatók ráébresztenek arra, amit a szívünk mélyén sokan tudunk már: végső soron nem a pénz tesz boldoggá minket. Főleg nem hosszútávon.
A könyv harmadánál egy kissé kezdett unalmassá válni, viszont ez csak azért lehet, mert mégiscsak egy kutatás került a lapokra, viszonylag hosszasan, úgyhogy kellett egy kis pihenő a folytatáshoz. Szerencsére ez jó taktikának bizonyult, mert utána ugyanúgy lekötött a könyv, mint amennyire a megelőző 200 oldal esetében tudott.
Összességében rettentően tanulságos olvasmányról van szó, nagyon sok esetben magamra ismertem, ráadásul különlegesség még, hogy az olvasó számára is vannak kitölthető részek, táblázatok, ábrák, többször megszólítják a szerzők az olvasót, ami közelibbé és érthetőbbé teszi a könyv alapját: a világ leghosszabb boldogságkutatásának pillanatait és tanulságait.