Nincs engedélyezve a javascript.
581159_438503079498424_1613393503_n-1.jpg
Európa Könyvkiadó
április 16.
A Háromtest-probléma könyvként és sorozatként is hódít

A Háromtest-probléma könyvként és sorozatként is hódít

Megfilmesítés

A Háromtest-probléma ismét felkerült a The New York Times bestsellerlistájának legjobb 10 könyve közé, emellett a Netflixen is hódít Cixin Liu hard sci-fije. A Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas szerző 1963-ban született Yangquanban. Első novelláskötete 1998-ban, első regénye 2002-ben látott napvilágot. Negyedik, ötödik és hatodik regénye együtt adja ki a Háromtest-trilógiát, amely az egész világon nagy sikert aratott.

„A hard sci-fi egyedi mixe: összeesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció.” (George R. R. Martin)

A regényből készült nyolcrészes sorozat a Trónok harca készítőinek munkája, akiknek már-már védjegyükké vált a „megfilmesíthetetlen könyvek” sikeres adaptálása. A sorozat egy igazán megrázó jelenettel kezdődik, amelyben egy kiváló fizikaprofesszort a színpadon agyonvernek a felesége szeme láttára – aki a halála közben feljelenti őt –, mialatt megdöbbent lánya és pártfogoltja, Ye Wenjie (Zine Tseng) a nézőtéren nézi. A fizikaprofesszor a nyugati tudomány elveinek tanítása következtében vált a maoista kulturális forradalom célpontjává.

Az egyik idősík Ye Wenjie-t követi, amint először egy belső-mongóliai kényszermunkatáborba kerül, később pedig egy titokzatos, sokgombos, nagy parabolaantennás tudományos projekthez vezénylik, ahol asztrofizikai képességeit hasznosítja.

A napjainkban játszódó idősíkban a részecskegyorsítók világszerte olyan eredményeket hoznak, amelyek minden eddig ismert fizikai törvényt megcsúfolnak, az elismert tudósok által elkövetett öngyilkosságoknak pedig se szeri, se száma – vagy legalábbis úgy tűnik, mintha nem történt volna idegenkezűség. A szóban forgó „öngyilkosságok” ügyében az exzsaru, Da Shi (Benedict Wong) nyomoz, és Thomas Wade-nek (Liam Cunningham) tesz jelentéseket; egy olyan alvilági figurának, aki egy nála is kétesebb titkos hatóságnak dolgozik, amely az emberiség megóvására törekszik. Vagy mégsem.

Az egyik rejtélyes haláleset újra összehozza egy elhunyt tanár öt egykori diákját. Ide tartozik az alulteljesítő, a már-már nihilista zseni, Saul (Jovan Adepo); a mérnök szupersztár, Auggie (Eiza González), aki a nanoszálas technológia világmegváltó áttörésének elérésén dolgozik; a zseniális elméleti fizikus, Jin (Jess Hong); a hozzájuk képest lemorzsolódott Will (Alex Sharp), aki most középiskolásoknak tanít természettudományokat, és ugyanúgy szerelmes Jinbe, mint egyetemi éveikben; valamint Jack (John Bradley), aki mindenét eladva rágcsálnivalókba fektetett be, vagyona pedig később még jól fog jönni. És ki volt néhai tanáruk? Vera Ye (Vedette Lim), annak a lánynak a lánya, aki 1966-ban Pekingben végignézte, ahogy megölik az apját. A sok-sok, egymásba és körbe-körbe fonódónak induló szál közül ez az első, amely valóban összeáll.

Hamarosan Auggie hallucinálni kezd egy visszaszámlálást a saját halálával kapcsolatban – és csak a nanoszálas karrierjét érintő ambícióiról való lemondás mentheti meg. Egy elképesztően fejlett VR-játék jön a képbe, amelynek lehet, hogy köze van Vera és a többi tudós halálához, de az is lehet, hogy nem. Olyan karakterek tűnnek fel, akik nem látszanak a térfigyelő kamerákon, és akik, úgy tűnik, a kelleténél többet tudnak másokról és a jövőről. Ami még aggasztóbb, hogy egyre több táblát találnak az emberek, amik alapján egyre több magasabb dimenziójú geometriai műveletet, orbitális mechanikát, a „Wow! jelet”, és mindenféle más, valami nagyon fontos dologra emlékeztető dolgot értenek meg. Feltehetőleg. Nem számít, hogy egy szakértői csapat mennyi erőfeszítést tesz egy obskúrus, absztrakt fizikáról szóló könyv megértésére, mégis gordiuszi csomóként jelentkeznek súlyos problémák.

„Szerintem van élet a Földön kívül, csak azért nem találtuk még nyomát, mert nem szántunk rá elég időt, vagy technikailag nem elég fejlett módszerrel kutatunk. Persze egyéb lehetőségek sem kizártak – A Háromtest-problémában felvázoltam a legijesztőbb, legborzalmasabb lehetőséget." (Cixin Liu)

Mindazonáltal A 3-test-probléma lendületes sorozat, az olyan elemek, mint Ye Wenjie könyörtelen, de sohasem túljátszott szenvedése és megedződése révén, majd hamarosan Jonathan Pryce is bekapcsolódik az eseményekbe Mike Evansként, a visszavonult olajmágnás-milliárdosból lett ökoaktivista szerepében. A rejtélyre pedig, hogy kik (és mik) a rendkívüli erők, mit akarnak, és ki hívta őket életre, tisztességes tempóban kapjuk a válaszokat.

A rajongók a Háromtest-trilógiát főként érzelemmentessége miatt becsülik nagyra, ezt a mindent átitató, hideg absztrakciót a sorozatadaptáció sem vetkőzi le. Nem ez lesz a Netflix méltó válasza a Trónok harcára, mindazonáltal Benioff, Weiss és munkatársuk, Alexander Woo kétségkívül ismét bebizonyították, hogy nincs megfilmesíthetetlen regény. Utóbbit pedig minden sci-fi-rajongónak erősen ajánljuk olvasásra!

A Háromtest-probléma
Kiadóvezetőnk kedvence

A Háromtest-probléma

Cixin Liu
Európa Könyvkiadó
Háromtest-trilógia
1967-ben, a maoista kulturális forradalom alatt egy fiatal egyetemista lánynak, Ye Wenjiének végig kell néznie, ahogy a vörösgárdisták halálra verik édesapját, a köztiszteletben álló tudóst. Ez a trauma nemcsak Ye Wenjie életét terelte gyökeresen eltérő irányba, hanem az egész emberiség sorsát is megváltoztatta.
A sötét erdő
Kiadóvezetőnk kedvence

A sötét erdő

A háromtest-trilógia 3/2

Cixin Liu
Európa Könyvkiadó, 2024.04.15.
Háromtest-trilógia
A Föld teljes lakossága tisztában van vele, hogy az idegenek hajói úton vannak a naprendszerünk felé. Négyszáz év múlva fognak megérkezni, és akkor elözönlik és leigázzák a bolygónkat. Az idegenek földi segítőit már sikerült legyőzni, de itt vannak közöttük a sophonok.
A halál vége
Kiadóvezetőnk kedvence

A halál vége

A háromtest-trilógia 3/3

Cixin Liu
Európa Könyvkiadó, 2020.12.04.
Háromtest-trilógia
Az emberiséget túlzottan magabiztossá és felfuvalkodottá teszi már a győzelem előérzete is. Pedig ha sikerülne végre együttműködnie a két civilizációnak, akkor talán újra lehetne írni a történelmet, mely nem a múltunk, nem a jelenünk, és nem is a jövőnk. „Ha az új univerzum valóban megszületik, számos, palackba zárt üzenet sodródik majd benne.