Az 𝕀𝕤𝕥𝕖𝕟 𝕙𝕠𝕫𝕠𝕥𝕥 𝕎𝕚𝕟𝕥𝕖𝕣𝕧𝕚𝕝𝕝𝕖-𝕓𝕖𝕟! című könyv egy karácsonyi hangulatot árasztó romantikus történet. Történet a második esélyről, a szerelemről, mely évekig ott lappangott mélyen a szereplőkben és az újra találkozás azonnal felszínre hozta. Történet egy családról, melyben vannak jó és rossz kapcsolatok, de mégis egymás mellett állnak a szereplők, támogatják egymást.
Holly es Josh kapcsolata megmutatja, hogy a szeretet, a szerelem képes lehet megváltoztatni az embereket, képes lehet egy szebb jövőt nyújtani. Megmutatja, hogy nem a felszínen, hanem mélyre asva találhatunk fontos érzéseket, gondolatokat, itt akár egy értékes és felbecsülhetetlen értékű kisvárost annak szerethető lakóival. Nagyon tetszett az az összefogás, melyet az Winter unokatestvérek szerveztek: hogy távoli ismerősök, a város korábbi látogatói összefogtak egy közös ügyért.
Nekem nagyon tetszett a történet, élveztem a téli és a karácsonyi hangulatot, amit nyújtott.

Karácsonyi hangolódásnak tökéletes olvasmány volt az államvizsga előtti időszakban. Kifejezetten szerettem, pedig az ünnepi történetek ritkán kerülnek fel a polcomra. Ez a kötet viszont annyira gyönyörű, hogy már ránézésre is beleszerettem. A hangulat, a helyszín és a legtöbb szereplő nagyon szerethető volt, így összességében egy igazán kedves, bájos történetet kaptam. Na de Gretel… Gretel és én egyidősek vagyunk, ezt viszont olvasás közben egyáltalán nem éreztem. Tudom, mindenki más és kicsit random egy könyvkarakterhez hasonlítani magam, de én hiszek abban, hogy a panaszkodás néha gyógyít. Egy fél óra önsajnálat, egy kis drámai tengericsillag pózban fekvés a földön csodákra képes, de utána jó lenne felállni és továbbmenni. Gretel viszont több száz oldalon keresztül inkább az első fázisban marad.
Mindezek ellenére ez egy szerethető, könnyed történet, aminek ezt simán el tudtam nézni, mert végső soron nem egy harcos amazonról szól. A szerző ráadásul tündérien kedves az olvasóival, ami nálam mindig plusz pont.