Bevallom, általában nem vagyok oda a sok szereplős történetekért, könnyen elveszítem a fonalat és nehezen kapcsolódom a karakterekhez. De Emily Gunnis regénye most teljesen meglepett – a szó legjobb értelmében. Már az első oldalakon éreztem, hogy ezt a könyvet nem fogom csak úgy félretenni.
A cselekmény rétegenként tárul fel, mégsem volt zavaros vagy túlzsúfolt. A különböző idősíkok – a hatvanas évek és a jelen – jól kiegészítik egymást, és a két eltűnt kislány története végig fenntartotta az érdeklődésemet. Folyamatosan azt éreztem, hogy kell tudnom, mi történt, még akkor is, ha közben egyre sötétebb és fájdalmasabb titkok derülnek ki.
A bába titka nemcsak izgalmas, hanem érzelmileg is megérintett. A családi örökség, a rejtélyek és a mélyen gyökerező traumák mind úgy jelentek meg, hogy végig éreztem: fontos dolgokról olvasok.
Ha szereted az érzelmekkel átszőtt, rejtélyes családi történeteket, és nem riadsz vissza a múlt sötétebb oldalától sem, akkor ezt a könyvet nagyon tudom ajánlani. Engem meglepett és megérintett.Biztosan olvasok még a szerzőtől.

Az amerikai őslakosok kultúrája mindig is érdekelt, így bátran vettem a kezembe a könyvet, de sokkal többet kaptam, mint vártam.
Nehéz megfogalmazni, amit a történettel kapcsolatban érzek, de azért megpróbálom.🫣
Egy átlagos ifi-regénynek gondoltam, ahol a főszereplő lányon keresztül megismerkedhetünk a kanadai indiánok szokásaival és hitvilágával. Ez egy darabig így is volt, aztán BUMM…… és ez a gondolat szerte is foszlott. Olyan fordulatot vett a könyv, amit nem gondoltam volna.
A cselekmény végig lekötött, gördülékeny volt.
ELLENBEN,a krimi/ thriller szál borzasztó lassan bontakozott ki, sokáig nem is tűnt annak a könyv. Később, viszont nekem egy kicsit túlzásnak tűnt egy– két dolog, bár az is lehet, hogy tényleg így működnek ott a dolgok.
Ezt leszámítva egy igazán valóságos volt a cselekmény a főszereplő minden egyes érzésével együtt.
A legtöbb szereplő nagyon különleges, erős karakter volt, de közülük kiemelkedik Daunis.
A lány már a történet elején is számos tragédián van túl, és ezek csak folytatódnak.
Rajta keresztül ismerhetjük meg a gyászt, a szerelmet a diszkriminációt, valamint a családi összetartást. A kötet legszebb, legjobb, leg-leg-leg részei mind mind a Tűzörzők családjával kapcsolatosak.
Remélem a folytatásban megtudhatjuk, hogy hogyan alakul a szereplők további sorsa.
Összességében egy rendkívül egyedi, hiánypótló olvasmány volt (számomra).