„Mindig is szerettem volna egy coming of age/felnőtté válás kategóriájú történetet írni” – Interjú Leiner Laurával
Interjú
A hétszeres Aranykönyv-díjas és kétszeres Az Év Könyve-díjas Leiner Laura kétségtelenül hazánk legolvasottabb ifjúsági írója. A töretlen népszerűségű Szent Johanna gimi, a Bexi-sorozat, az Iskolák versenye-trilógiák és más bestsellerek után legújabb könyvében a fiatalok jellemző útkeresése játszik központi szerepet. A 40 nyári nap április végén került a könyvesboltok polcaira, és máris rengeteg olvasó szívét rabolta el különleges helyszínével, inspiráló történetével, és persze a felejthetetlen szerelmi szállal – többek között a Moobius toplistáját is hetek óta vezeti.
40 nyári nap
Carta TEEN Kiadó, 2023.04.26.
A tizenkilenc éves Zoé nyári munkát vállal egy állatparkban, ahol a flamingókerttel szemközti pultnál árusít pereceket a látogatóknak. A monoton napok fénypontját eleinte csak a reggeli HÉV-ezés jelenti számára, ahol megtetszenek egymásnak egy vele egy időben utazó, de eltérő megállónál leszálló sráccal.
Leiner Laurával a 40 nyári nap megjelenése kapcsán beszélgettünk az írás folyamatáról, a könyv különlegességéről – és a bestsellerszerző még könyvtippeket is adott a Moobius olvasóinak!
1. Sokszor, sokféleképpen elmondtad már, hogy nem tudatosan döntöttél az írói lét mellett, fiatalként nem ebben a szakmában terveztél elhelyezkedni. Mondhatni, nem te választottad az írói pályát – az választott téged. Mikor tudatosult benned, hogy ez a te utad?
18 éves koromban írtam az első regényemet (Remek!), ami után folyamatosan dolgoztam a további könyveimen, bár akkor még mindig nem voltam biztos abban, hogy ez lesz a pályám, és esetleg nem valami filmes vonal. Azt hiszem, a Szent Johanna gimi megjelenésekor lettem igazán tudatában annak, hogy mindenképpen regényíró maradok egy darabig. Vagy esetleg örökre. :)
2. A Szent Johanna gimi megjelenése óta több mint 10 év eltelt, és már a sokadik generáció nő fel Leiner Laura-könyveket olvasva. Mi a titka annak, hogy mindig naprakész vagy a kamaszokat érintő és érdeklő témákban?
Szerintem nagyon fontos, hogy a kamaszok, és a kamaszok gondjai nagyjából minden korszakban ugyanazok, maximum a körülöttük lévő világ változik nagyon sokat; az, hogy ők milyenek, mi érdekli és érinti őket, az szinte állandó. Én általában csak erre figyelek, és arra, hogy egy itt és most játszódó könyvben a körülöttük lévő világ is stimmeljen. Technológiailag, főleg.
3. A vicces, hétköznapi szituációk és az egészen komoly traumák – például egy szülő elveszítése – is megjelennek témaként a regényeidben. Honnan meríted ezt a rengeteg inspirációt?
Egy-egy könyvem hangulata általában már akkor kialakul bennem, amikor még csak elképzelem a történetet, és kitalálom a karaktereket. Ilyenkor rögtön látom, hogy milyenek, viccesek, vidámak, esetleg szomorúak vagy útkeresők. Jellemzően ekkor dől el, hogy milyen lesz a könyv.
Igyekszem hétköznapi helyzeteket és szituációkat megfogni, legyen az jó, vagy akár rossz, és annak a feldolgozását a szereplők életébe helyezni. Ez mindig nagyon fontos része és üzenete a könyveimnek.
4. Köztudott, hogy édesanyád mellett a testvéred, Linda a legnagyobb támaszod – mind az életben, mind pedig a regényírásban. Szoktad róla, esetleg saját magadról és/vagy a saját tinédzseréveitekről mintázni a szereplőidet, a regényeid történéseit, vagy minden a képzeleted szüleménye?
Nem, rendszerint semmit nem viszek bele a könyveimbe a való életemből, maximum egy-egy élethelyzethez kapcsolódó gondolataimat, vagy olyan, főként negatív eseményen alapuló tapasztalatomat, ami, úgy gondolom, illik a karakter gondolatvilágához és hangulatához. Ezenkívül semmit nem szoktam a saját életemből mintázni, a történeteim teljesen kitaláltak. :)
5. Miben más egy többrészes sorozat – mint a Szent Johanna gimi, a Bexi vagy az IOV-trilógiák – megírása, mint egy egykötetes regény, például a 40 nyári nap megalkotása? Amikor megálmodsz egy történetet, tudod már előre, hogy hány könyvet szánsz neki, vagy ez az írás során körvonalazódik benned?
Igen, mindig tudom előre, hogy az adott történetet sorozatnak vagy egyrészes könyvnek szánom, maximum a hosszát szoktam egy kicsit félrenézni. (Mint a Szent Johanna, vagy éppen a 40 nyári nap esetében, ami sokkal hosszabb lett, mint terveztem.) Mindkettőt nagyon szeretem írni, sorozatot és egyrészest is, és mindkettőnek megvan a saját pozitív és negatív oldala. A többrészeshez nagy fegyelem kell, hogy több köteten át kitartson az ember egy adott történet és szereplők mellett, viszont mivel sokkal több ideig vannak velem, nagyobb a kötődés is. Az egyrészesben pedig pont az a jó, hogy hatalmas szabadságot ad, és mivel már szinte az elején látni a végét, sokkal inkább örömírás és stresszmentes munka, mint egy sorozat. :)
6. A 40 nyári nap főszereplője, Zoé kicsit idősebb, mint a könyveidben megszokott korosztály: 19 éves, és amolyan útkereső típus. Miért döntöttél úgy, hogy kilépsz a „komfortzónádból”, és egy másfajta élethelyzet köré szervezed a történetet?
A Szent Johanna gimi kivételével (ami a szereplők 14 éves korában kezdődik), szinte minden könyvem szereplői három életkorra oszthatók. Vannak a 17 év körüliek (Bábel, Bexi, IOV-ok), a 19 év körüliek (40 nyári nap, Remek 1–2., Mindig karácsony, Akkor szakítsunk), és a 20 pluszosok (Random, Közhelyek). Így a 40 nyári nap nem annyira a szereplő életkora, inkább a könyv műfaja miatt tér el, mert szerintem, én legalábbis úgy gondolok rá, hogy coming of age/felnőtté válás kategóriájú történet, és mindig is szerettem volna egy ilyet írni. :)
7. A könyv egy kitalált állatparkban játszódik, Gödöllőn, amihez még térképet is készítettél – amely a borító belső fülén látható. Honnan jött az ötlet a különleges helyszínhez?
Az állatpark ötlete, hogy ott játszódjon egy történetem, már régóta megvolt, mert szerintem egy nagyon különleges, és saját atmoszférával bíró helyszín; olyan, amihez mindenkinek van valamilyen emléke és kötődése. A térképet eredetileg csak magamnak készítettem, miután kitaláltam a parkot, hogy írás közben könnyen tudjam az útvonalakat és a helyszíneket ellenőrizni; végül, amikor kész lettem a kézirattal, úgy éreztem, fontos lehet, hogy az olvasók is lássák, és tudják nézegetni olvasás közben, így az eredeti tervem alapján elkészítettük a borító stílusához igazodó változatot, az került az első fülre.
8. Elengedhetetlen kérdés: mit lehet tudni az új LL fiúról, Szakóról?
:) Szakó a „nyugodtabb”, kevésbé, vagyis inkább egyáltalán nem balhés LL fiúk táborát erősíti. Személy szerint hatalmas kedvencem, és biztos, hogy a 19 éves énem bármit megadott volna egy ilyen kapcsolatért, mint ami Zoé és Szakó között alakul ki a történet folyamán. Szerettem őt írni nagyon, szerintem az egyik legeredetibb szereplőm lett.
9. Több interjúban is elmondtad már, hogy minden új könyv megjelenésekor éppúgy izgulsz, mint az első regényed kiadásakor. Mit gondolsz, hogyan fogadják az olvasóid a 40 nyári napot? Kinek ajánlod különösképpen ezt a regényt?
Mindig nagyon izgulok, főként, mert igyekszem megújulni a könyveimmel, és próbálok mindig valami mást mutatni magamból, így igazán soha nem tudhatom, milyen reakciókra és véleményekre számíthatok.
Bízom benne, hogy a 40 nyári nap megtalálja a közönségét, és az üzenete segít azoknak – ha nem is eligazodni, de kifújni magukat egy kicsit –, akik hasonló cipőben járnak, mint a szereplők.
Mindenkinek ajánlom, de főleg azoknak, akik szeretik a hosszú beszélgetéseket, az állatparkok hangulatát, hisznek a lelki társ létezésében, vagy esetleg a tavi szörnyekben… :D
10. Végül, de nem utolsósorban: te milyen könyveket olvasol legszívesebben? Vannak-e olyan nagy kedvenceid, amiket a Moobius olvasóinak is ajánlanál?
Igyekszem sokat és sokfélét olvasni, főként szépirodalmi regényeket, illetve életrajzi könyveket szoktam. Mostanában többször előfordult, hogy az újdonságok mellett (például Ethan Hawke: A sötétség ragyogó sugara, amit nagyon szerettem) régebbi és nagyon régóta várólistás kiadványokat is leveszek a polcról, mint a Harcosok klubja, vagy a Billy Lynn hosszú, félidei sétája. Utóbbit csak most olvastam el, pedig a 2015-ben vettem meg a megjelenéskor, és hihetetlenül tetszett, úgyhogy szerintem mindenképpen érdemes a régebbi megjelenésű könyvek között is körbenézni, sok kincset lehet találni.
