Egy szexi rendőr apuka és egy szerelmes tanárnéni. Mi kell még?
Cole egyedülálló apukaként szembenézett egy hatalmas traumával. Számára a legfontosabb a lánya boldogsága. De a szomszédban lakó Cheyenne megváltoztatja a mindennapjait. A nő titokban tini kora óta bele van habarodva a férfiba, de ez nem sokáig marad titok egy véletlenül elküldött sms miatt.
Vajon a férfi is hasonlóan érez és el tudja engedni a múltat?
A könyv egy könnyed kisvárosi románcról szól, de megjelenik a gyász és a továbblépés.
Az erotikus jeleneteket sem vitte az írónő túlzásba, nem volt elkapkodva a két főszereplő kapcsolata.
A karaktereket imádtam, mindenkinek megvolt a saját maga hibája és tökéletessége. Összetartó csapat volt, hiszen ebben a városban mindenki ismer mindenkit.
Az első részt nem olvastam, de egyáltalán nem volt hiányérzetem.
Sajnos a recepteket a végén, nem tudtam hova tenni. Persze voltak a könyvben utalások, de ha részletesebb lett volna az esküvői menüsor akkor számomra is nyilvánvalóbb lenne a dolog.
"-Jó estét, Mitchell biztos úr. Segíthetek valamiben?
-Nem hiszem- mondta, miközben végig nézett a csupasz lábszáramon. Bejött, és becsukta maga mögött az ajtót.-Igazából azért jöttem, hogy letartóztassam."

Sally Hepworth : A férjem anyja
Könyvértékelés:5/4,5⭐️
Ismét egy könyv, amin a borító miatt akadt meg a szemem..bátran mondhatom ( ismét) nem nyúltam mellé és hogy a történet ugyanolyan érdekes mint a borítója.🩷
Számomra meglepően olvasmányos volt, a fejezetek pedig rövidek voltak amit èn imàdok mert pörgőssé teszik az olvasást és alig bírom letenni a könyvet 🤭 Nos ez itt is így történt ráadásként váltott szemszögből jutunk egyre beljebb a titkok hálójában és ismerhetjük meg a szereplők miértjeit.
Nem vagyok egy nagy thiller szakértő , de nekem inkább egy nagyon jó drámához hasonlítanám, hiszen a fő mozgató rugó hogy bemutatja a család egymáshoz való viszonyát, középpontban Diana és Lucy kapcsolatával. Ami az elején fekete-fehérnek látszik később egyre bonyolultabbá válik, majd minden a helyére kerül, új megvilágításba kerül a sztori. 🩷
Számomra volt rejtély, titkok, szorongás érzelmes kapcsolatok, meg kell e felelnünk férjünk/ szerelmünk szüleinek, van e határ ami még normálisnak számít meny és anyós között? Hogyan legyünk tisztában az értékeinkkel? Ha amúgy is bizonytalanok vagyunk,hogyan siklik minden ki, egy rosszul megfogalmazott gondolat mentén..
Ajánlom mindenkinek aki szereti az olvasmányos titkokkal átszőtt érzelmes családi drámákat
Köszönöm a könyvet a moobius csapatának és az Alexandra kiadónak 😊

Kezdjük azzal, hogy ez a könyv nem való mindenkinek, erős gyomor kell hozzá és személy szerint semmiképp sem ajánlom 18 év alattiaknak!
Ha egy szóval jellemezhetném ezt a regényt akkor azt mondanám, hogy beteg. De nagyon. És mégis ittam minden szavát, igaz néha felforduló gyomorral, de egyszerűen lehetetlen volt letenni.
Mit tennél, ha egyszer csak munkából hazaérve egy hullát találnál a kanapédon? Fogalmad sincs róla, hogy ki az és hogy hogy került oda. Ebben a helyzetben találja magát Judit, aki egy csúnya válás után úgy dönt, hogy elköltözik Budapestről egy eldugott kis faluba egy idilli kis házikóba, ahol a legközelebbi szomszéd is legalább másfél kilométerre lakik. Miután senki nem tud elfogadható magyarázatot adni arra, hogy hogyan került a hulla pont az ő házába, Judit úgy dönt, hogy elfogadja az egész helyzetet egy nagyon szerencsétlen véletlennek és megpróbálja tovább élni az életét. Aztán egy hónap múlva megtalálja a második hullát… Innen pedig elindul egy olyan rémálom, amiből úgy tűnik nem is tud felébredni.
Hihetetlenül izgalmas és letehetetlen történet lett ez, és bár kicsit lassabban indult be, utána mindenért kárpótoltak a további cselekmények, fordulatok.
Bevallom, hogy a vége minden volt csak az nem, amire számítottam. Bár, hogy őszinte legyek, nem is tudtam kire gyanakodni, annyira zseniálisan volt felépítve az egész történet, egyszerűen végig egy sötét vágányon voltam és nem tudtam mit is gondoljak. Kicsit nyitott maradt az egész történet, az utolsó fejezet inkább tűnt egy következő rész prológusának, úgyhogy lehet izzítani a fantáziánkat a végkifejletet illetően.
Tényleg egy fantasztikus krimit kaptunk történet szempontjából, viszont voltak benne azért olyan részek, ahol azt éreztem, hogy kicsit felszínes volt az elmesélése, hirtelen ugrások voltak a cselekményben, és szerintem simán elbírt volna még jó néhány oldalt ez a regény. Találhatunk benne kis logikai bakikat is, ha nagyon akarunk keresni, de én nem akartam. Engem kilóra megvett Szelle Ákos, és biztosan fogok még tőle olvasni.

Vágytam már egy jó kis könnyed romantikus regényre, és bár romantikusnak romantikus volt a Bilincsbe vert szenvedély, de sajnos nekem csalódás lett… És fáj, hogy ezt mondom, mert minden adott volt egy jó olvasmányhoz: egy szexi rendőr és a szomszédban élő lány, aki már régóta szerelmes belé, méghozzá a fiú a lány testvérének legjobb barátja stb stb. És lehet, hogy jobban is tetszett volna, ha tizenévesekről lett volna szó, de a két főszereplőnk a 30-as éveikben járó felnőtt emberek. Cole egy kanos kamaszként viselkedik, aki közben nagyon keménynek akar mutatkozni, pedig hát igencsak megvannak a maga traumái, és szerintem benne bőven lett volna még mélység, ahova leáshattunk volna, de csak a felszínt kapargattuk. Cheyenne meg mint egy tizenéves kislány… és ennyi, róla nem is nagyon tudok mást mit mondani.
Cole kilencéves kislánya, Mariah felnőttesebben viselkedett mint az apja és Cheyenne együttvéve. Számomra a kisvárosi hangulat se igazán jött át, szóval ez most nagyon nem találta el az én ízlésemet.
Mindenestre adok még egy esélyt a sorozat első részének, mert Blair és Griffin karaktere már ebben a részben is szimpatikusabb volt, szóval reméljük a legjobbakat.

A Hét év Tibetben egy nagyon különleges könyv kitartásról, szeretetről, összefogásról, igazságtalanságról és arról, hogy sosem szabad feladni, még akkor sem, ha minden ellened játszik.
Bevallom, hogy elég nehezen vettem kézbe ezt a könyvet, mert valahogy sosem vonzott az, hogy többet megtudjak Tibetről, de így utólag azt kell mondanom, hogy nagyon örülök, hogy végül elolvashattam mert rengeteg izgalmas tudnivalót rejtett.
Ebben a regényben Heinrich Harrer életét követhetjük végig több éven keresztül. Egy Himalája expedíció után angol fogságba került a 2-ik világháború kitörése után, ahonnan nagy nehézségek árán sikerült végül elszöknie, majd óriási viszontagságok közepette eljutott Lhászába, Tibet fővárosába, ahol 7 évet töltött el. Ezalatt annyira jól megismerte a tibetiek életet, hogy sikerült neki is beilleszkednie a mindennapokba és miután visszatért Ausztriába továbbra is nagyon kiállt Tibetért és harcolt annak szabadságáért.
Már alapból nagyon érdekes volt végigkövetni Harrer útját egészen Tibetig, látni hogy mennyi nehézségen kellett keresztülmenjen, vagy hogy éppen mikor milyen ravaszságokra volt szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon haladni. A Lhászában töltött ideje alatt pedig rengeteg érdekességet megosztott velünk a Szent Város hagyományairól, a tibetiek mindennapjairól, de még a Dalai Láma életébe is betekintést nyerhettünk, mindez pedig egy olyan időben történt, amikor Tibetről alig lehetett tudni valamit.
A könyv végén kapunk egy kis összefoglalót a kínai megszállásról is, illetve a Dalai Láma szökésébe is kapunk egy kis betekintést, az egész történetet pedig egy képmelléklet zárja, ami szerintem minden ilyen típusú könyvnél óriási pluszt ad és nekem nagyon tetszett.

Sziasztok 💙
Melanie Harlow: Bilincsbe vert szenvedély
Könyvértékelés: 5/⭐️⭐️⭐️⭐️
Végre.. kevésbé vártam mostanában folytatást jobban, mint a következő Bellamy Creek sztorit 💙 Már az előző részben szemet vetettem Cole-ra, plusz a történet is izgalmasnak tűnt, mert már itt kiderült hogy, Chey, Griffin húga gyerekkora óta szerelmes Cole- ba, aki mindig is a tiltott gyümölcs, szomszéd fiút jelentette neki.
Cole nem hiába vett le a lábamról, szexi rendőr, aki él hal a lányáért akit egyedül nevel, védelmező imádja a barátait de legfőképp piszkos fantáziaképek élnek a fejében a legjobb barátja húga iránt…aztán egy sms pedig mindent felforgat és Cole nem tudja meddig engedhet a vágyainak..
Egy sms? Vagy maga a sors irányítha a szálakat?
Izzik köztük a levegő, egyre közelebb kerülnek egymáshoz..de vajon ennyi elég?
Cheyenne elég erős hogy felvegye a harcot Cole múltjával szemben? Cole eltudja engedni a sárkányait amelyek álmaiban kísértik? Griffin áldását adja a kapcsolatukra? Chey lehet e boldog egy olyan férfival aki évekkel felesége halála után sem képes levenni a jegygyűrűjét?
Mikor Chey rádöbben talán el kell engednie Cole kezét, egyvalamire nem számít..Cole lelkes kis segítőjére Mariah-ra, akit mindenkit levesz a lábáról. Imádja az apukáját, félti és védelmezi őt..és szorít neki, hogy az apukája jól szeresse Chey-t 💙
A fantasztikus receptek a könyv végén nálam ismét egy hatalmas plusz pont, a kisvárosi szerelem mellett. Összességében én nagyon szerettem ismét ezt a könyvet,
még akkor is ha picit többet vártam Cole karakterétől..Srácok ki lesz a következő??🤭😀
Ismét egy humoros és kedves kisvárosi románc a @pioneersbooks gondozásában💙
Olvassátok bátran 😊
“– Te is legény vagy?
– Nem.
– De hát neked sincs feleséged.
– Volt…
– De te nem is váltál el! Van valami neve annak, ami te vagy?
– Özvegy – mondtam neki, miközben egy új övet csúsztattam át a nadrág övbújtatóján.
– De ez olyan öregesen hangzik.
– Mert öreg vagyok.
– Apa! Harminchárom éves vagy. Az nem is olyan öreg – mondta, de a hangjából érződött, hogy azért kicsit öregnek tart.”

Szívmelengető romantika egy csipetnyi kisvárosi bájjal – igazi komfortolvasmány azoknak, akik szeretnének egy kicsit kiszakadni a rohanó világból.
Ez a történet nem akar hangos lenni vagy drámai fordulatokkal meglepni és talán pont ezért működik olyan jól. Csendesen, finoman lopja be magát az ember szívébe, mint egy rég elfeledett emlék, amit jó újra elővenni.
Archer, a városi sztárséf, egyik napról a másikra vidéki palacsintázóban találja magát – nem épp így képzelte a jövőjét, de lánya, Olive miatt új kezdetet keres. Dream Harbor ideális hely lehet erre, különösen, ha akad valaki, aki segít a kislány körül. Iris ugyan nem álmai munkájaként tekint a dadus szerepre, de a lehetőség kapóra jön – és talán nem is sejti, mennyire megváltoztatja majd az életét.
A karakterek egyszerűek, de szerethetőek. Nincsenek mély filozófiai dilemmák vagy túlírt drámák, csak valóságos emberek, valódi érzelmekkel. A palacsintázó nemcsak helyszín, hanem egyfajta érzelmi menedék is, ahol új történetek születnek.
A regény nyelvezete gördülékeny, hangulata pedig nosztalgikus és meghitt. Nincs benne túljátszott érzelem, mégis minden sora szeretettel van átitatva.
Tökéletes olvasmány egy nyugodt délutánra, amikor az ember csak beburkolózna egy meleg plédbe valami kedves és könnyed történettel. A Strawberry Patch palacsintázó nem harsány, hanem gyengéd – pont, mint egy ölelés vagy egy meleg, friss palacsinta egy borongós reggelen.

A Rosszkor, rossz helyen egy lebilincselő pszichológiai thriller, amely a múlt újraírásának lehetőségével és az anyai szeretet határtalanságával játszik. A történet egy édesanyát követ, aki mindent megtenne, hogy megakadályozza gyermeke tragikus sorsát – még azt is, hogy újra és újra visszatérjen a múltba, hátha ezúttal másképp alakulnak a dolgok.
A regény különlegessége, hogy nemcsak izgalmas krimiként működik, hanem mélyen emberi, érzelmekkel telített történetként is. A karakterek életszerűek és árnyaltak, különösen a főhős, akinek belső vívódásai, bűntudata és reményei fájdalmasan hitelesek. Az időutazás itt nem csak narratív eszköz, hanem egy erkölcsi kérdésekkel teli érzelmi játszma is: mihez kezdenél, ha lenne még egy esélyed?
Gillian McAllister kiváló érzékkel építi fel a feszültséget, miközben egyensúlyt tart az akciódús részek és a csendesebb, gondolatébresztő jelenetek között. A fordulatok kiszámíthatatlanok, de sosem öncélúak – minden lépésnek súlya van, és a végén minden a helyére kerül.
Ez a regény remekül ötvözi a lélektani mélységet a sci-fi finom motívumaival, miközben végig az emberi kapcsolatok és a döntéseink következményei állnak a középpontban.
Összességében a Rosszkor, rossz helyen azoknak szól, akik szeretik az elgondolkodtató thrillereket, és nem riadnak vissza az érzelmi mélységektől sem. Egy történet az időről, a szeretetről, és arról, vajon lehet-e jól dönteni egy második esély alkalmával.

Semmilyen elvárásom nem volt a történettel kapcsolatban, sőt még a fülszövegét sem olvastam el, mégis éreztem, hogy ez a könyv kell nekem, olvasni akarom.
És milyen jó, hogy hallgattam a megérzésemre, ugyanis imádtam. Az elejétől a végéig fogvatartott és nem eresztett.
Maga volt az édes bűnbeesés.
A cselekmény izgalmas,folyamatosan pörögnek az események, rejtélyes, titkokkal teli, a szenvedély, a kémia olyan magasságokba visz, hogy úgy érzed öngyulladásba kezdesz.
Ez az a történet, ami éjjel ébren tartott, hogy aztán nappal bűnre kárhoztasson.
Az külön tetszett, hogy több szemszögből is olvashattam a történetet, ezzel is plusz betekintést adva a szereplők gondolataiba, érzéseibe.
Bandaháború, gyilkosság, gyász, veszteség.
Egy erotikus párválasztó, ahol préda vagy, vagy vadásznak rád. Egy rituálé, egy kötelék.
Nem túlzás azt állítanom, hogy Arran és Genevieve között a kémia, szinte perzselte a lapokat.
Ármánykodás, bosszú és ellenségekből szerelmesek.
Minden ami szem szájnak ingere!
Szerettem a szereplőket, könnyen olvastatta magát, bár a vége egy picit összecsapott lett, én mégis azonnal nyúltam volna a sorozat következő kötetéért.
Arran karaktere megvett kilóra és minden megveszekedett nőtársamnak felírnám receptre!❤️‍🔥
Ha egy dark romance regényre vágysz, ahol fülledt a hangulat, jók a karakterek, izgalmas és rejtélyes a cselekmény, akkor mindenképp a polcodon a helye!🖤
Kérem a folytatást….

,, – Fáj?
– Akarod, hogy fájjon?
– Valószínűleg nem, de nyitott vagyok rá, hogy meggyőzz az ellenkezőjéről.”
,, ha elszöksz, elkaplak.”
,, A tiéd vagyok, bármit tehetsz velem. “
,, A köztünk lévő kötelék minden érzékemet felerősítette. Muszáj volt megérintenem, meg kellett ízlelnek, magam alá akartam teperni. Beléhatolni és birtokolni őt.”
Akit csak lehet megfogok győzni, hogy olvassa el ezt a regényt, még akkor is ha nem különösebben rajong a dark romance műfajért, ugyanis az Arran játékszere annyival több, mint egy tucat dark romance regény.
Érzelmes, érzéki, fülledt, kegyetlen és sötét, tele titkokkal, maszkos vonzó bandatagokkal, egy párválasztó játékkal, ami megpecsétel életeket.
Csak hagyd , hogy a bűnös útra vezessen, megéri!❤️‍🩹

,, – A magány rendkívül túlértekelt. “ ❤️‍🩹
Aki ismer, tudja, hogy mekkora rajongója vagyok Tracy Wolff Sóvárgás sorozatának, és ez szerintem nem is fog megváltozni.
A fantasy műfaj sokáig létidegen volt számomra, de az első próbálkozásaim között került a kezembe a Sóvárgás, ami szinte azonnal a kedvenc köteteim közé verekedte be magát.
Nagyon megosztó, sokan nem szeretik, viszont én ezentúl bármit is ír az írónő, elsők között fogom elolvasni!
A sorozat eddig megjelent négy része közül, a Hadakozás volt számomra a leggyengébb, ami természetesen nem azt jelenti, hogy rossz volt, mert abszolút nem, de picit többre számítottam.
Hudson Vega visszavonhatatlanul rabul ejtette a szívemet, viszont ebben a részben úgy érzem, háttérbe szorult, így tűkön ülve várom, hogy a Kísértés a kezeim közé kerüljön és végre megtudhassam, mi történt közte és Grace között a közösen összezárt hónapok alatt!
Ebben a részben rettentően sok volt a veszteség, de itt is bőven pörögtek az események. Egyik veszélyes helyzetből, a másikba csöppennek a szereplők, viszont kicsit túlírt lett, és az agyeldobós függővéget is hiányoltam.
Grace karaktere továbbra is elég kettős érzéseket vált ki belőlem, de az tagadhatatlan, hogy sokat fejlődött és Hudsonnal egy elég ütős, erős párost alkotnak!
Annak ellenére, hogy hagyott bennem hiányérzetet, mégis tudtam volna még olvasni, bármeddig, és izgatottan várom a folytatást!❤️‍🩹

Ohh…helló!

Már jó ideje szerettem volna olvasni a szerzőtől, de valahogy eddig mindig másra terelődött a fókusz. Végül egy elég terjedelmes kötetével kezdtem az ismerkedést – lehet, hogy nem ez lett volna a legegyszerűbb belépő, de valahol el kell kezdeni.
A történet nem mindennapi kezdéssel indul: szinte rögtön megtudjuk, ki áll a bűncselekmény hátterében, de konkrét bizonyíték nincs, csak szavak. Egy pap és egy fiatal lány elrejtve valahol – a rendőrség feladata, hogy megtalálja őket. A pap szerint azonban csak egyikük menthető meg. De vajon ki és miért?
A könyv egyik legnagyobb ereje a témaválasztás és annak bátor megközelítése. Miközben látszólag egy krimi szálán haladunk, egyre több társadalmi, morális és filozófiai kérdés kerül elő – ezek nincsenek direkt az olvasó arcába tolva, de folyamatosan érezni lehet a háttérben húzódó mélyebb gondolatokat. Sokáig gondolkodtam azon, vajon a szerző célja kizárólag a szórakoztatás volt-e, vagy tudatos társadalomkritika is lapul a sorok között. Nekem az utóbbi érződött erősebbnek, és ez még jobban elmélyítette az élményt.
A szerzői stílus számomra kifejezetten figyelemre méltó volt. Szántó Dániel írásmódja igényes, gondosan megformált, és érezhetően sok energiát fektet abba, hogy a szöveg ne csupán elmesélje, hanem érzékeltesse is a történetet. Néhol talán kissé emelkedett, már-már magasztos tónust üt meg, ami időnként kissé távolivá teszi az elbeszélést, de ugyanakkor emeli is a történet súlyát. Ez a választott nyelvezet különleges atmoszférát teremt, és bár nem minden pillanatban volt számomra könnyen befogadható, összességében mégis nagyon hatásosnak éreztem. Olyan, mintha a történet nemcsak egy krimi lenne, hanem egyfajta erkölcsi és gondolati utazás is, amit a stílus remekül támogat.
A szereplők számomra nem váltak igazán szerethetővé, de a közöttük lévő dinamika – vagy annak hiánya – mégis fenntartotta az érdeklődésemet. Ettől függetlenül két karakter különösen felkeltette a figyelmem, bízom benne, hogy a folytatásban nagyobb hangsúlyt kapnak.
A könyv tempója nem mondható kifejezetten pörgősnek. A hosszú terjedelem lehetőséget adott arra, hogy sokféle jelenet és történetszál elférjen benne: akciók, csavarok, belső monológok és különféle szituációk váltják egymást. Ami nekem eleinte nehézséget okozott, az a klasszikus fejezetek hiánya – helyette nagyobb részekre és azon belül jelenetekre tagolódik a szöveg. Szokatlan volt, de hamar bele lehetett rázódni.
Tudom rengeteg kötet, film, sorozat született már a műfajban, de egyes helyeken igen erős hasonlóságokat fedeztem fel.
A befejezés kifejezetten erősre sikerült: egyszerre adott egyfajta lezárást és nyitva hagyott számos kérdést is. Tökéletesen sikerült fenntartani az érdeklődést, és nem is volt kérdés, hogy folytatni fogom. A következő kötetek már a polcomon várakoznak, és remélem, a nyitva maradt szálakra választ kapok. Nem hiszem, hogy egy ilyen komplex és részletgazdag történet ennyivel elengedné az olvasót.

Képzeld el, hogy a vadnyugat poros utcáira fantasy és horror keveredik. Egy kisváros, amit évtizedenként titokzatos, félig gépi „Farkasok” támadnak meg. És most Roland és társai itt vannak, hogy megállítsák őket.
De vajon ők mentenek, vagy hoznak pusztulást?
Callai farkasok – King egyik legizgalmasabb világépítése, ahol a torony árnyéka már ott vetül minden szereplőre.
🔫 Tökéletes választás nyárra azoknak, akik nem félnek egy kis filozófiától a revolverpárbaj közben.

Ha szereted a brit krimik eleganciáját, Agatha Christie Hétvégi gyilkosság című könyvét imádni fogod! Egy csendes hétvégi összejövetel tragédiába fordul – valaki gyilkolt, de ki és miért?
Hercule Poirot-ra vár a feladat, hogy rendet tegyen a káoszban.
Ez a könyv tökéletes egy esős délutánra, amikor csak egy takaró és egy jó rejtély hiányzik.

Senkit ne ijesszen meg a könyv hossza! Bár több mint 650 oldal, egy pillanatig sem tűnik fel. Csak azt vettem észre, hogy lapról lapra haladok előre, és közben teljesen elveszek a történetben. Egy percig sem unatkoztam!
Egy nap megérkezik Knockemout kisvárosába Naomi, aki az esküvőjéről szökött meg amikor ikertestvére, Tina felhívta. A városba elsőre mindenki összekeveri a bajkeverő testvérével, ám gyorsan rájönnek, hogy csak külsőre hasonlítanak, belsőre szöges ellentétei egymásnak. Amikor Naomi rájön, hogy Tinának van egy lánya, akit hátrahagyott, minden erejével azon van, hogy megvédje Waylont.
És akkor jön Knox. A város mogorva, zárkózott, tetovált “rosszfiúja”, akinek a kemény külső érző szívet takar. De ezt nem adja könnyen. A Naomi és Knox közötti dinamika már az első pillanattól szikrázik. A szócsatáik, a lassan kibontakozó kapcsolatuk, a bensőséges pillanatok és persze a 🌶️ jelenetek egyszerre voltak szórakoztatóak, érzelmesek és forróak. A kettejük közötti kémia teljesen magával ragadott.
Ez a könyv a család erejéről, a feltétel nélküli szeretetről, az újrakezdés lehetőségéről és az önfeláldozásról szól. Volt, hogy nevettem, volt, hogy könnyeztem - de leginkább az maradt meg bennem, milyen jó érzés volt elmerülni ebben a világban. A vége igazán szívszorító volt.
Azt hiszem, Lucy Score bekerült a kedvenc íróim közé. Biztos, hogy fogok még tőle olvasni.

A könyv 2020-ban jelent meg, és Szántó Dániel harmadik regénye egyértelműen azt bizonyítja, hogy méltán tartják számon a hazai krimi/thriller műfaj egyik legerősebb szerzőjeként. Az Egy pap vallomása nemcsak egy sötét és hátborzongató bűnügyi történet, hanem egy mélyen elgondolkodtató lélektani krimi is, amely kérdéseket vet fel hitről, bűnről, emberi határokról.. és arról, hogy mi történik, ha valaki átlépi őket.
“– Honnan értesült az emberrablásokról? – kérdezte kásás hangon.
Mihály atya felnevetett: – Onnan, hogy én tüntettem el őket.
– Maga? – Viktor nem bírta megállni, hogy ne mosolyodjon el.
– Én bizony. Elraboltam őket, koporsóba fektettem a testüket a föld alá valahol messze innen, és otthagytam őket. Van levegőjük, némi italuk és élelmük. Úgy számoltam, hogy nagyjából egy hétig húzzák. Persze csak ha elég kitartóak.”
Mi történik, ha egy pap elveszti a hitét és beteg játékot kezd űzni? Itt nem a gyilkost kell megtalálni, hanem az áldozatokat még élve. Egy szokatlan nyomozás, ahol minden perc számít, és a múlt sebeiben rejtőzik a megoldás.
Filmszerű jelenetek, komplex karakterek, kiváló párbeszédek - ezek azok az elemek, amik talán leginkább jellemzik a könyvet.
Egyetlen pillanatig sem eresztett el, a feszültség végig érezhető volt, a cselekmény pedig meglepő és fordulatos volt egészen az utolsó oldalig.
Ha szereted a lélektani krimiket, ezt a könyvet nem szabad kihagynod.
Jó szívvel ajánlom a műfaj kedvelőinek, garantáltan nem felejted el egyhamar!

Sosem olvastam még Kate Mortontól korábban, és bevallom, sokáig csak kerülgettem a regényeit. A terjedelmük, a több idősíkon futó történetszálak kissé elbizonytalanítottak. De most, hogy a Titkok őrzője végre a kezembe került, már tudom, hogy hiba volt várni. Ez a könyv nemcsak beszippantott, hanem ott is tartott egészen az utolsó oldalig.
A történet itt is több idősíkon játszódik, a II. világháború idején, a '60-as években és napjainkban. Középpontjában egy ismert színésznő áll, aki egy gyermekkori trauma hatására kezd nyomozni a családja múltjában. A rejtély szálai Londonba, a bombázások idejére vezetnek, és ahogy apránként kibomlik a történet, úgy válik egyre világosabbá, milyen sorsfordító pillanatok dönthetnek emberek élete felől.
Kate Morton stílusa csodásan gördülékeny, finoman szőtt mondatai mögött igazi mélység rejtőzik. A könyv atmoszférája egyszerre nosztalgikus és feszültséggel teli. Bár a jelenben játszódó részek helyenként lassabbak, a múltbeli szálak bőven kárpótolnak mindenért, izgalmasak, drámaiak és tele vannak meglepetésekkel.
Ha szereted a családi titkokkal átszőtt történeteket, a háborús háttérrel mélyített regényeket, és nem riadsz vissza a lassan kibontakozó cselekménytől, akkor ezt a könyvet érdemes kézbe venned.