Olvasók egy nagyon jó könyvet az Alexandráról rendeltem mindíg onnan rendelek mert az a kedvenc könyves bolton csak az jöhet szóba. Szóval most kezdtem el olvasni mert most fejeztem be egy könyvet ami szintén nagyon jó volt. Alig várom hogy holnap a kezembe vegyem a könyvet amit ma el kezdtem és olvassák tovább !!

Imádom ezt a nőt, de komolyan. Olyan szinten lángol a könyv a kezemben, hogy lassan magam mellé kell tennem egy poroltót :D. Imádom ahogy életre kel ez a szenvedély Yarros kezei által.

Imádom ezt a nőt, de komolyan. Olyan szinten lángol a könyv a kezemben, hogy lassan magam mellé kell tennem egy poroltót :D. Imádom ahogy életre kel ez a szenvedély Yarros kezei által.

Nagyon jó könyvek! Több is volt a csomagban amit szerettem volna megvenni!

Nagyon szeretem a szó jó értelmében vett régimódi krimiket, azokat, amelyekben a szerző és a karakterek is betartják a klasszikus krimi játékszabályait és elárulom Mező Szabolcs első regénye mindezt hozta.
Nem is feltétlenül érezni, hogy első regénye a szerzőnek, mert egy az egyben tökéletes olvasási élményt nyújtott, az apró hibák ellenére is zseniálisan, szakszerűen bontotta ki a történetet, nem húzta, hanem pörgette az eseményeket, hogy ne is jusson eszünkbe unatkozni. A múlt és a jelen szépen építkezett és emellett nagyon megkedveltem a régi idők iskolájában szocializálódott nyomozópárost is, Farkas Róbert főügyészt és Szűcs Gábor főhadnagyot, igaz a magánéletükről keveset tudunk meg, de mivel egy sorozatról beszélünk remélem, hogy később nagyobb fókusz kerül majd rájuk is. Az érdekességet számomra még az adta, hogy nem egy klasszikus rendőr nyomozópárosról beszélnünk, mivel Farkas Róbert ügyészként jelenik meg a történetben, így egy kicsit másfajta gondolkodásmódot is kapunk, jól finomított a klasszikus rendőr-rendőr felálláson.
A történet pedig egy zárt, kisebb közösség, jelen esetben a Sullay család köré épül, akiknek eléggé terhelt a múltjuk és egy váratlan eseménynek köszönhetően előtörnek az elhallgatott sérelmeik, kiesnek a szekrényből a csontvázak, amitől a légkör végig nyomasztónak hatott, nem lehetett tudni, hogy ki képes akár a leggonoszabb tettekre is. Nagyon érdekes családi dinamikát lehetett megfigyelni, például azt, hogy a már halott családtagok is mennyire kihatással tudnak lenni az élőkre. A történet viszonylag kevés szereplővel dolgozik, de nagyon sok múlott a szövevényes kapcsolatokon és a logikai kifejtéseken, így ez egyáltalán nem volt zavaró.
A történet egy Poirot-féle megoldással zárul, összefoglalva megkapjuk a magyarázatot és a lezárást is.
Összességében egy szépen felépített, egységes színvonalú történetről van szó, szakmai hozzáértéssel, jó írói stílusban megírva.

Minden rendben volt,gyorsan megkaptam.

Ez az egyik legérdekesebb írástechnikai könyv, amit olvastam. Nem száraz ismereteket sorol egymás után, hanem életrajzi közegbe ágyazva adja át a tudást. Az Írásról nem egy klasszikus kézikönyvnem strukturált tananyag, hanem egy személyes hangú vallomás az írásról, az alkotásról és az életről. Stephen King őszintén beszél saját pályakezdéséről, sikereiről és kudarcairól, függőségeiről, valamint azokról a mélypontokról, amelyek formálták nemcsak emberként, hanem íróként is. Nyilván van benne rendszer, de maga az írástechnikai tudás nem rendszerezett.
A személyes életút és az írástechnikai útmutató nem válik el élesen egymástól. Egy-egy élettörténeti epizód után szinte észrevétlenül érkeznek a tanácsok az írói fegyelemről, a napi rutin fontosságáról, a szerkesztés alapelveiről vagy a felesleges szavak kihúzásáról. Emiatt a kötet nem tekinthető átfogó, minden részletre kiterjedő írói kézikönyvnek inkább egy inspiráló mű amely gondolkodásra és munkára ösztönöz.
King stílusa itt is jól felismerhető: közvetlen, sallangmentes, gyakorlati szemléletű. Nem terjengős, viszont amit mond, az használható. Tanácsai mögött évtizedes tapasztalat áll, és ez hitelessé teszi még a legegyszerűbbnek tűnő megállapításait is.
Az Írásról ezért leginkább azoknak lehet értékes olvasmány, akik nem pusztán technikát szeretnének tanulni, hanem betekintést egy alkotói életútba is. Motiváló, őszinte és személyes hangú könyv.

A könyves siker receptjének minden hozzávalója belekerült ebbe a történetbe. Adott egy nagyon magas, jóképű, tökéletes mértékben pimasz flörtmester férfi főszereplő, aki nemcsak külsőre, hanem jellemében is erősen hajaz más imádott RY karakterekre. Mellé kapunk egy bájos, kedves, nagyon alacsony női főszereplőt, akinek a történet elején nincs más választása, mint összekötni életét az úriemberrel... És innentől? Minden fejezetben történik valami, amitől az olvasó sikongathat és kuncoghat.
Úgy érzem, hogy RY a jól bevált dolgokon nem változtatott.
Lényegében tehát minden adott volt. Én pedig annyira, de annyira szerettem volna szeretni… de nálam sajnos most nem lobbant fel a szikra. Életemben nem haladtam még ilyen lassan könyvvel, pedig tényleg imádnivaló volt az egész, csak valahogy nem kapott el igazán. Talán most túl magasra tettem a képzeletbeli lécet vagy nem is tudom.
Ettől függetlenül teljesen biztos vagyok benne, hogy sokaknak hatalmas kedvence lesz majd. Ha szeretted az írónő korábbi munkáit, akkor nyugodt szívvel vedd le a polcról ezt is!

Hasznos könyvek, én meg vagyok elégedve, másoknak is ajánlani fogom.
Köszönöm a munkájukat, további szép napot !

Ha mondanom kellene egy olyan könyvet, ami a nőkről és a női bátorságról szól, akkor az Auschwitzi bába jutna eszembe.
Ez a történet is Auschwitz poklába visz. Megismerhetünk olyan nőket, akik a legembertelenebb körülmények között is képesek voltak emberek maradni. Anna és Esther egyetlen mondattal mentik meg magukat a haláltól: „Bába vagyok.”
A tábor szülészete nem az élet helye volt, hanem a kegyetlenségé. És mégis, ezek a nők minden erejükkel azon voltak, hogy ahol lehet, életet mentsenek, hogy esélyt adjanak, hogy kapaszkodót hagyjanak a jövőnek.
Olvasás közben megszakadt a szívem, de közben mérhetetlenül büszke is voltam ezekre a nőkre. Arra az összetartásra, bátorságra és szeretetre, amit egymás iránt mutattak.
Ez nem egy „szép” történet. Ez egy nyers, fájdalmas, mégis fontos emlékeztető arra, mire képes az ember .