Három idősíkon, négy szereplő szemszögéből elmesélt történet. A Hilton és a James család élete összefonódott, mikor Bella James a bába lánya, és a gazdag Hilton családból származó Eli szerelméből egy kisfiú született. Mindig is ellentétek feszültek a két család közé.
Eközben 1969 szilveszter éjjelén a kis Alice Hiltonnak rejtélyes körülmények között nyoma veszett. Majd 50 évvel később a kis Sienna Hiltonnak szintén nyoma vész. Az eltűnésük körülményei gyanúsan hasonlóak. És a James család tökéletes bűnbak lehet, mint mindig…
Eleinte nagyon izgalmasnak találtam, hiszen mindegyik szál fent tudta tartani az érdeklődésem, illetve az írónő stílusa is olvasmányos volt. Aztán a könyv felétől kissé kezdtem elveszteni az érdeklődésemet, ugyanis a titkok, amik életben tartják a történet hangulatát számomra nyilvánvalóvá váltak. Innentől kezdve kicsit nehezebben tudtam rávenni magam az olvasásra.
Ettől függetlenül viszont nem bántam meg, hogy elolvastam és tervezek még olvasni az írónőtől.

Nem csalódtam. Szuper könyvek voltak benne

Tolkien nagyszabású fantasyklasszikusa sokáig volt a bömbikönyvem (ha rossz volt a világ akkor Gyűrűk Urát kellet olvasnom), emiatt bárhol kinyitom ma, gond nélkül fel tudom venni a szálat. Egyszerűen imádom a kényelmes történetmesélését, az aprólékos világépítést, a különleges lényeket, és mindent, de mindent. Vannak állandóan idézet mondataim: „Nem mondom, hogy ne sírjatok, mert nem minden könny keserű.” „. “Ez az út zárva van […] A Holtak vágták, a Holtak őrzik, míg csak el nem jön az idő. Az út zárva van.” Egyszerűen a teljes trilógia beépült a személyes kultúrámba, és sok mindent meg tudok bocsátani azoknak, akik olvasták. Nem mondom, a film is jó de a könyv sokkal-sokkal több. Szerintem mindenkinek muszáj elolvasni. Az Alexandra Kiadó évfordulós megjelenése pedig egyszerűen csodaszép. Kötelező darab minden könyvespolcon.

Éppen csak befejeztem az első részt, de nem is volt kérdés, hogy azonnal folytatom a sorozatot, mert ez tipikusan egy olyan sötét, mély történet, ami egy az egyben beszippant.
A második kötet középpontjában egy konkrét építmény, a gát áll, ami nem.l csupán szimbolikus díszlet vagy háttérelem, hanem a teljes cselekményt meghatározó erődemonstráció. Tetszik az, ahogy az író a fizikai létezést összemossa a pszichés érzelmekkel, szó szerint gátat emel.
Bár a sorozattól sokan erőteljesebb bizarr vagy horrorisztikus elemeket várnának, engem inkább az lepett meg, hogy ebben a részben már mennyire finoman adagolja a különös mozzanatokat az író, amiket inkább a borzongató kategóriába sorolnák. Számomra ez teljesen pozitív irányba tereli a történetet.
A hangsúly továbbra is egyértelműen az emberi viszonyokon van. A karakterek, különösen a nőalakok annyira élnek és lélegeznek, hogy szinte észrevétlenül manipuláltak az olvasás során. Elinor figurája továbbra is megfoghatatlanul erős jelenléttel bír, emiatt nekem a legérdekesebb és legösszetettebb karakter, szeretem, hogy nem harsány, mégis betölti a történetet.
A lapokon kemény érdekütközések bontakoznak ki, családon és városon belül is. Szerettem a családon belüli stratégiai játszmák kibontását, az ambíciók megjelenését. Különösen élveztem, ahogyan a szerző rétegről rétegre fejti le a közösség és a család belső dinamikáját.
A déli kisváros atmoszférája szinte érezhető, a gótikus elemek továbbra is szépen beépültek. Egyszerre látomásszerű képi elemek jelennek meg a realista ábrázolás mellett, ez a regény fő erőssége.
Ismét kedveltem a pszichológiai mélységeket, van belőlük bőven. Nem a külső fenyegetés dominál, hanem az, ami a szereplőkben zajlik, egy játszma, amibe minket is bevon az író. Teli van a történet félelmekkel elfojtásokkal és szenvedéllyel.
Összességében számomra ez a történet élt és lüktett, saját ritmusa volt, amely olvasás közben szinte fizikailag is érezhető, érdemes figyelni erre is az olvasás során.
Ritkán köt le ennyire egy sorozat, de most kifejezetten várom a folytatást, a harmadik részt, ami A ház címmel jelenik meg a napokban.

Rhya-t éppen elkapja az ellenséges sereg és ki akarja végezni pusztán azért mert tünde (hegyes fülű). Ekkor betoppan a félelmetes maszkos Sarló tábornok, akiről messze mondák jelzik kegyetlenségét. Sarló azonban ahelyett hogy megölné, elviszi egy távoli országba, Északra, ahol még életében nem járt Rhya. De közben fogoly is. Vagy nem? Üldözőik elől Sarló mindig megvédi, ám amikor szökésen járna az esze, Sarló megfélemlíti. Új ellensége fogságában minél távolabb kerül otthonától, annál inkább rádöbben: valójában semmi sem az aminek látszik - sem félelmetes fogvatartója, sem a birodalmat pusztító métely, sőt ő maga sem.
Tudom sokan mondják, hogy ez a könyv unalmas, csak lovagolnak a vakvilágban. Igen van egy út amit Sarlónak és Rhyának be kell járnia, azonban ahogy haladnak előre a cél felé, a történet is úgy bontakozik ki és jönnek le a rétegek mint hagymáról a héj. És amikor elér az olvasó a végére, akkor látja át igazán, hogy igazából teljesen beszippantotta a történet.

Emily Gunnis
Elhagyott lányok
Egy ház. Árva lányok. Egy felügyelő. Megoldatlan rejtélyek. Morgate Ház.
Több idősíkon játszódó, családok drámáját bemutató, mélyen elgondolkodtató kötet. A tettek, és az érzelmek hullámvasútja, amely az olvasót is magával rántja. Szövevényes, mesteri stílusú, enged következtetni, és rávezet a nyomokra. Tudja az olvasó, hogy mi történt, mégsem akarja elhinni, és bizakodik valami jobb végkifejletben. Az írónő ügyesen kavarja fel az érzéseket, és teszi letehetetlenné a történetét.

Vajon léphet-e a gyűlölet helyébe a szeretet, a harag helyébe a béke, és a neheztelés helyébe a megbocsátás?

Az emlékek könyvesboltja egy finoman megírt történet a kihagyott pillanatokról és a jelen megéléséről.
Jiwon hét évvel édesanyja elvesztése után sem találta meg a békét. Álmatlanság és pánikrohamok kísérik a mindennapjait, az írás – ami korábban az élete volt – pedig teljesen elnémult benne. Íróként dolgozik, mégsem tud egyetlen sort sem leírni. A gyász nem látványos az életében, nincs drámai kitörés – csak egy folyamatos, halk jelenlét, amely lassan felemészti.

Egy nap azonban rábukkan egy különös könyvesboltra. Egy helyre, ahol az emlékek kézzelfoghatóvá válnak. A polcokon nem csupán könyvek sorakoznak, hanem életünk apró darabjai: történetek, rajzok, tárgyak – minden, amit valaha megőriztünk magunkban.
Az üzlet lehetőséget ad arra, hogy Jiwon újraélje múltja egy-egy pillanatát. De minden második esély áldozatokkal jár.
A könyvesbolt, ahol az emlékek kézzelfoghatóvá válnak, egyszerre varázslatos és nyugtalanító. Lehetőséget ad visszanézni.
Újraélni.
Másként dönteni.
De közben végig ott lebeg a kérdés: valóban ettől gyógyulunk meg?
A regény finoman érinti az öngyilkosság és a halál témáját.
Vagy az anya-lánya kapcsolatot.
A bűntudat, ami a túlélőkben marad, szinte nehezebb, mint maga a veszteség.
Mert nem lehet visszamenni.
Nem lehet kimondani azt, amit akkor nem mertünk.
Olvasás közben egyre inkább azt éreztem, hogy nem a múlt az, ami igazán fáj.
Hanem a kihagyott pillanatok.
A félbeszakadt mondatok.
A meg nem élt ölelések.
Azoknak ajánlom akik:
… már megtapasztalta a gyászt, és tudja, hogy az nem mindig hangos, hanem inkább csendes és kitartó.
… cipelt már magában kimondatlan mondatokat.
... elhiszik, hogy a gyógyulás néha ott kezdődik, amikor már nem akarjuk újraírni a múltat.

A legutoljára vásárolt könyv az Árnyhercegnő volt. Elrendelése termék.
Gyorsan,pontosan és kiváló minőségben kaptam meg,ahogy eddig mindent a Moobiustól.
Köszönöm szépen a dolgozók pontosan,gyors munkáját.
Szívből ajánlom őket mindenkinek!

Gyermek zsákbamacska csomagot rendeltem, de ifjúságit küldtek. Azt mondták nem tudják cserélni, visszaküldeni nyilván nem éri meg.
Elnézést nem kértek a hibájukért.

Ez a könyv abszolút Eddie hangulatú volt, ha egy kis plusz infóra vágysz vele kapcsolatban!
Stranger Things rajongóként tűkön ülve vártam, hogy elkezdjem ezt a könyvet. Eddie Munson karaktere nem csak a sorozatban óriási kedvencem, de a kötet is jól vissza tudta adni, hogy miért is annyira szerethető. Maga a történet nem túl bonyolult, de mégis jól felépített cselekménnyel rendelkezik, amit Eddie szemszögéből olvashatunk. A történet feltárja a valódi mivoltát és azt, hogy hogyan vált azzá a személlyé, akivel a sorozatban találkozunk. Közelebbről megismerhetjük a nem könnyű családi életét, az apjával való bonyolult kapcsolatát, a bűnözést amelybe belerángatták, a küzdelmeit, azt, hogy megbélyegezték és ő lett a "fekete bárány", a zene iránti szenvedélyét, álmait és döntéseit, még egy szerelmi szállal is találkozhatunk Paige személyében, de leginkább egy srácot ismerhetjük meg, aki a saját maga küzdelmei ellenére is kiáll másokért és egy nagyon jó ember. Szívszorító történet, mégis annyira büszke tudsz lenni rá, hogy Eddie elkezdi elfogadni saját magát, hogy nincs mit bizonyítania és egyszerűen önmaga lehet.
Ajánlom mindenkinek, aki többet akar megtudni Eddie személyéről, a legkedvesebb, legőrültebb és legmenőbb karakterről a ST világában! Igen, lehet beleszerettem egy kitalált karakterbe!

Ez a könyv nem tartogat nagy fordulatokat és izgalmakat, itt inkább a mögöttes mondanivaló a lényeg.
Olyan hangulata van, mintha tényleg besétálnál egy pici virágboltba egy hosszú nap után. Minden lelassul, kicsit elcsendesedsz, és közben észrevétlenül elkezdesz máshogy nézni dolgokra. Nem egy pörgős sztori, inkább érzésekről, veszteségről, újrakezdésről szól, na meg arról, hogy néha a legapróbb figyelmesség is számít.

Nincs is jobb annál, mint tiszta lappal kezdeni egy új városban, egy új munkával, miután megöröklöd Dot néni kávézóját. Az pedig külön bónusz, hogy egy hozzá tartozó lakás is jár vele. Alighogy megérkezel, máris őrült zajokkal és zavaró eseményekkel találod szemben magad, amelyek egymást követő éjszakákon át megakadályozzák, hogy kialudd magad.
Így kezdődik Jeanie története.
Így nem meglepő az, hogy amikor Logan, a helyi farmer, meghozza a heti friss terményeket, Jeanie egy lendítésre kész baseballütővel fogadja.
Logan azt javasolja neki, menjen el a városi gyűlésre segítséget kérni, és mire észbe kap, mindenki kész azonnal mellé állni, Jeanie legjobb barátjává válni, és támogatni a kávézó újranyitását.
Ha ez nem hangzik úgy, mint egy aranyos, bájos, kuckózós és édes kisvárosi romantikával akkor nem is tudom, mit mondhatnék. Ja, és rengeteg kávéval.
És természetesen fény derül arra is, ki áll a Jeanie-t zaklató furcsa zajok mögött – és miért.
Jeanie és Logan románca eleinte lassan bontakozik ki, aztán igazán forróvá válik. Mindkettejük jellemfejlődése nagyon tetszett, ez számomra nagy pluszt adott a könyvnek.
Valóban egy bekuckózós olvasmány, nem kell tőle nagyot várni, nem afféle könyv, hanem egy olyan történet, amit kikapcsolódásként egy esős napon a kávédat kortyolgatva olvasol el. (Lehetőleg sütőtökös fűszerezésű legyen.)
Könnyed olvasmány, a kisvárosi romantikus történet, főleg az alábbi toposzok kedvelőinek:
• kisvárosi románc
• sunshine x shy
• újrakezdés
• talált család
• kávé minden mennyiségben

A Zodiákus Akadémia harmadik részében minden eddiginél magasabbra csapnak az indulatok, sötétebbek az árnyak, és végre néhány fontos kérdésre is választ kapunk. Engem például régóta érdekelt, mik is valójában a Vega-lányok na, itt erre végre kapunk némi fényt.
Darcy és Orion párosa továbbra is zseniális. A kémia közöttük olyan magától értetődően működik, hogy minden jelenetük élmény. Abszolút az egyik kedvenc párosom a sorozatban… bár ha Darius így folytatja, simán lehet, hogy egyszer még le is pipálja Oriont, de ez már tényleg a jövő zenéje.
Darius szemszöge ebben a részben kezd igazán izgalmassá válni, és bevallom, elég erősen megmozgatja az ember fantáziáját. A kapcsolatdinamika egyre intenzívebb, forróbb és kiszámíthatatlanabb, ami miatt közben végig azt érzed, hogy bármi megtörténhet.
A könyv hangulata szerintem az eddigi részek egyik legjobbja, még ha bevallottan voltak olyan fejezetek, ahol kicsit untam magam, vagy indokolatlanul hosszúnak tűnt egy-egy jelenet. A Számvetés próbái is gyorsabban lezajlanak, mint amire számítottam, ott kicsit hiányzott a nagyobb durranás.
Viszont a vége… na az tényleg mindent visz. A cliffhanger olyan brutálisan jól sikerült, hogy konkrétan levegőt se kapsz. Őszintén, örülök, hogy pont a 4. rész megjelenésére időzítettem, különben megőrültem volna a várakozástól. De komolyan… ha az Árnyhercegnő is ilyen függővéget kap, akkor nem tudom, melyikünk marad észnél.
Sötét, érzelmes, drámai és pont annyira kiszámíthatatlan, amennyire szeretjük. Ha eddig bírtad a sorozatot, ezt a részt nagyon fogod, még akkor is, ha néha elnyúlik. A vége viszont bőven kárpótol mindenért.

Ha szereted a Prédák házát, illetve a Ragadozók házát és érdekel, hogy hasonló környezetben, egy svájci elitegyetemen berkein belül milyen dark academia kötetet lehet írni, és nem félsz a német szerzőktől, a Dark Elite pontosan az, amire vágysz. Én nagyon szeretem a német szerzők regényeit, a dark academia műfaja az Achilles-sarkam, emiatt nagyon izgatott voltam Julia Hausburg regénye miatt.
Julia Hausburg személyében egy olyan szerzőt ismerhettem meg, aki tele van ötletekkel, mesterien szövi a dark academia szálat a titkokkal, a hatalommal és az elit életével. Ami már az elején szembeötlő volt számomra az az, hogy nem fogok unatkozni, és a kötet meg fog tenni azért mindent, hogy kedvenc legyen a Dark Elite sorozat. Már ez az első rész érzelmileg intenzív, ami megmutatja az elitegyetem sajátosságait, bevezet minket a sűrűjébe, és a titkok mellett a szerelemre is nagy hangsúlyt helyez. A hatalom, a manipuláció, illetve az érzelmi kiszolgáltatottság ugyanúgy felüti a fejét, mint az ellenségeskedés, illetve a traumák kihatása a jelenre. A két főszereplő között a dinamika, illetve a banter zseniális. Én éltem-haltam az adok-kapok helyzetek miatt, illetve nagyon tetszett, hogy nem próbált meg az írónő idilli környezetet kialakítani, hanem a valóságot tárta elénk, titkokkal, múlttal és traumákkal karöltve. Egy olyan zárt közösségbe helyezte el a karaktereit, amik hozták magukkal a titokzatosságot, és a bizonytalanságot az ismeretlentől. A két főszereplő, Elora és Gabriel egymás ellenfelei, riválisok, ahol csak a legjobb győzhet, és kerülhet be a Fortunába, a Dark Elite-k közé.
Maga a történet nagyon izgalmas, olvasmányos, és ahogy az várható egy dark academia jegyeire épülő regénytől tele van titkokkal, és egy titkos társasággal. Már ezek elegek számomra, hogy szeressek egy történetet, a riválisok trope-ról nem is beszélve. Tempósan lehet haladni a kötettel, és a váltott szemszög, mint a legtöbb esetben most is nagyon jól jött.

Tetszik.

Ez a könyv volt az első igazi Lucy Score élményem. Nagyon tetszett a lassan kibontakozó románcot ami az "ellenségek" között alakult ki. Ez egy olyan könyv ami kikapcsol, megnevettet és elgondolkodtat. A történetben egy valóságshow kulisszái mögé láthatunk be Paige és Gannon mindennapjait végigkövetve. A műsorban családok életét változtatják meg azzal, hogy új otthont varázsolnak hátrányos helyzetben élőknek. Több családdal is megismerkdehetünk a könyv során ami ad egy kis pluszt a könyv történésének. Paige szeretne maximálisan a munkájára koncentrálni, hogy saját produkciót hozhasson létre, de a kissé morcos asztalos és a munkatársai nem könnyítik meg a dolgát. Ebből lesznek bonyodalmak, amelyek közelebb hozzák majd eltaszítják őket egymástól. Aki egy könnyed romantikus könyvre vágyik annak csak ajánlani tudom. :)