Keresés
Megosztás
Mire gondolsz most? Írd le és oszd meg...
Kívánságlistára tett egy könyvet
Meseszép rémálom
Éldekorált
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Az Az emlékek könyvesboltja számomra igazi meglepetés volt, hiszen a Moobius csomag részeként került hozzám. Bár már a megjelenésekor felfigyeltem rá, és a cím, illetve az alapkoncepció is felkeltette az érdeklődésemet, mégis azt éreztem, hogy nem egy könnyed, délutáni olvasmány lesz. Végül azonban a várakozásaimat is felülmúlta.
A történet egy írónő életét követi, aki édesanyja halála után képtelen továbblépni. Elveszettnek érzi magát, és nem találja a helyét a világban. Egy esős napon azonban egy különös könyvesboltba téved, amely gyökeresen megváltoztatja az életét, lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen a múltba, és újraéljen bizonyos pillanatokat. A történet egyik központi kérdése, hogy vajon érdemes-e belenyúlni a múltba, vagy inkább el kell fogadnunk azt úgy, ahogy történt.
Bevallom, a könyv eleje számomra kissé nehézkesen indult. Nem igazán kötött le, inkább csak sodródtam a történettel, és hiányzott az a bizonyos kapcsolódás. Az első időutazás azonban fordulópontot jelentett, innentől kezdve teljesen beszippantott a történet, és alig tudtam letenni.
A regény legnagyobb erőssége az érzelmi mélysége. A gyász feldolgozását rendkívül érzékenyen és hitelesen mutatja be, miközben olyan gondolatokat ültet el az olvasóban, amelyek saját életére is könnyen vonatkoztathatók. Többször is azon kaptam magam, hogy könnyes szemmel olvasok. ez a történet nem szórakoztat, hanem mélyen megérint.
Az elején talán lassúnak tűnhet, a történet egészét nézve ez a tempó indokolt, és végül szépen összeáll minden.
A könyv végére számomra világossá vált, hogy ez a történet sokkal inkább szól az elfogadásról, mint az időutazásról. Arra emlékeztet, hogy a múlt megváltoztatása helyett gyakran a jelenhez való viszonyunkon kellene alakítanunk. Csendesen, szinte észrevétlenül kúszik az ember bőre alá, és még sokáig velünk marad.
Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a lassabb tempójú, elgondolkodtató történeteket, és nem riadnak vissza a mélyebb érzelmi témáktól sem. Ha az időutazás motívumában nemcsak a kalandot, hanem a lelki tartalmat is keresed, ez a könyv jó választás lehet.
A történet egy írónő életét követi, aki édesanyja halála után képtelen továbblépni. Elveszettnek érzi magát, és nem találja a helyét a világban. Egy esős napon azonban egy különös könyvesboltba téved, amely gyökeresen megváltoztatja az életét, lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen a múltba, és újraéljen bizonyos pillanatokat. A történet egyik központi kérdése, hogy vajon érdemes-e belenyúlni a múltba, vagy inkább el kell fogadnunk azt úgy, ahogy történt.
Bevallom, a könyv eleje számomra kissé nehézkesen indult. Nem igazán kötött le, inkább csak sodródtam a történettel, és hiányzott az a bizonyos kapcsolódás. Az első időutazás azonban fordulópontot jelentett, innentől kezdve teljesen beszippantott a történet, és alig tudtam letenni.
A regény legnagyobb erőssége az érzelmi mélysége. A gyász feldolgozását rendkívül érzékenyen és hitelesen mutatja be, miközben olyan gondolatokat ültet el az olvasóban, amelyek saját életére is könnyen vonatkoztathatók. Többször is azon kaptam magam, hogy könnyes szemmel olvasok. ez a történet nem szórakoztat, hanem mélyen megérint.
Az elején talán lassúnak tűnhet, a történet egészét nézve ez a tempó indokolt, és végül szépen összeáll minden.
A könyv végére számomra világossá vált, hogy ez a történet sokkal inkább szól az elfogadásról, mint az időutazásról. Arra emlékeztet, hogy a múlt megváltoztatása helyett gyakran a jelenhez való viszonyunkon kellene alakítanunk. Csendesen, szinte észrevétlenül kúszik az ember bőre alá, és még sokáig velünk marad.
Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a lassabb tempójú, elgondolkodtató történeteket, és nem riadnak vissza a mélyebb érzelmi témáktól sem. Ha az időutazás motívumában nemcsak a kalandot, hanem a lelki tartalmat is keresed, ez a könyv jó választás lehet.
Az emlékek könyvesboltja
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Kívánságlistára tett egy könyvet
Mókás színező 2 éveseknek
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Ott folytatódik a sorozat, ahol a harmadik rész befejeződött. Az ikrek számára kiderült a rendjük, és most azon vannak, hogy minél hamarabb megismerjék erejüket. Hiszen az őket fenyegető veszély egyre fokozódik, és most már nemcsak az Égi Örökösök és Lionel részéről, hanem a bennük megtelepedett sötét árnyak miatt egyaránt.
Ebben a kötetben is relatíve lassú a cselekmény, inkább a lányok és az örökösök kapcsolatrendszerére és a politikára koncentrálva, miközben bepillantást nyerünk az ikrek múltjába.
A karakterek dinamikája lenyűgöző volt számomra, és előkerültek új szereplők is. Ilyen pl. Gabriel, aki érzésem szerint a későbbiekben még fontos szerepet fog betölteni a sorozatban, de a múltat felidéző emlékekben a Vad Király és felesége, illetve egy titokzatos kisfiú is megjelentek. Nagyon kíváncsi vagyok az utóbbi kilétére. Úgy érzem, lappanganak még bőven titkok ezen a téren.
Jó volt látni, ahogy Darcy és Orion kapcsolata egyre erősebbé válik, viszont meglepett, hogy bizonyos esemény nem velük történt meg először, hanem Tory és Darius kettősével. Ez utóbbi kimenete egyáltalán nem volt váratlan, abszolút megértem Tory döntését, noha borzasztóan fájdalmas volt ezt a részt olvasni. Bízom benne azonban, hogy az ő történetük nem ért véget itt. Nagyon hosszú a sorozat, bőven van még idő ebből a szálból egy boldogabb végkifejletet kihozni a szerzőknek.
Tory és Caleb viszonya nekem már erőltetettnek tűnik, igazából semmi pluszt nem ad a történethez, maximum az extra pikáns jelenetek száma növekszik általuk. Remélem, ezt nem nagyon feszegetik már a folytatásban.
„Ó, tökéletesen értelek. A hírneved többet ér neked, minthogy néha nevess, boldog legyél, vagy bármi kedvedre való dolgot tegyél.”
A palotában játszódó rész különösen tetszett, mert egyszerre kaptunk betekintést a múltba és egy lehetséges jövőbe. Jó volt látni, hogy ha csak rövid időre is, de az ikrek és az Örökösök normálisan viselkedtek egymással, és kvázi el tudták ásni a csatabárdot. Amit nem sokkal később kénytelenek voltak elővenni, azonban kiderült, hogy egymás oldalán állva, a közös ellenséggel harcolva sokkal hatékonyabbak, mint ha folyamatosan egymás ellen áskálódnak.
Őrületes függővéggel zárult a könyv, több fronton is. Nehéz lesz az a pár hónap, míg érkezik a folytatás.
Ebben a kötetben is relatíve lassú a cselekmény, inkább a lányok és az örökösök kapcsolatrendszerére és a politikára koncentrálva, miközben bepillantást nyerünk az ikrek múltjába.
A karakterek dinamikája lenyűgöző volt számomra, és előkerültek új szereplők is. Ilyen pl. Gabriel, aki érzésem szerint a későbbiekben még fontos szerepet fog betölteni a sorozatban, de a múltat felidéző emlékekben a Vad Király és felesége, illetve egy titokzatos kisfiú is megjelentek. Nagyon kíváncsi vagyok az utóbbi kilétére. Úgy érzem, lappanganak még bőven titkok ezen a téren.
Jó volt látni, ahogy Darcy és Orion kapcsolata egyre erősebbé válik, viszont meglepett, hogy bizonyos esemény nem velük történt meg először, hanem Tory és Darius kettősével. Ez utóbbi kimenete egyáltalán nem volt váratlan, abszolút megértem Tory döntését, noha borzasztóan fájdalmas volt ezt a részt olvasni. Bízom benne azonban, hogy az ő történetük nem ért véget itt. Nagyon hosszú a sorozat, bőven van még idő ebből a szálból egy boldogabb végkifejletet kihozni a szerzőknek.
Tory és Caleb viszonya nekem már erőltetettnek tűnik, igazából semmi pluszt nem ad a történethez, maximum az extra pikáns jelenetek száma növekszik általuk. Remélem, ezt nem nagyon feszegetik már a folytatásban.
„Ó, tökéletesen értelek. A hírneved többet ér neked, minthogy néha nevess, boldog legyél, vagy bármi kedvedre való dolgot tegyél.”
A palotában játszódó rész különösen tetszett, mert egyszerre kaptunk betekintést a múltba és egy lehetséges jövőbe. Jó volt látni, hogy ha csak rövid időre is, de az ikrek és az Örökösök normálisan viselkedtek egymással, és kvázi el tudták ásni a csatabárdot. Amit nem sokkal később kénytelenek voltak elővenni, azonban kiderült, hogy egymás oldalán állva, a közös ellenséggel harcolva sokkal hatékonyabbak, mint ha folyamatosan egymás ellen áskálódnak.
Őrületes függővéggel zárult a könyv, több fronton is. Nehéz lesz az a pár hónap, míg érkezik a folytatás.
Árnyhercegnő
Éldekorált
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Befejeztem egy könyvet
Éjsötét szerető
Fekete Tőr Testvériség 1.
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Ha szeretitek a rövid, ám tartalmas családregényeket, no meg a szépirodalmi, mondhatni “klasszikus” környezet sincs ellenetekre, akkor a Blackwater sorozatot jó szívvel ajánlom. 2026 március elején jelent meg a sorozat harmadik része és még idén várható a maradék három kötet is, szóval várni vajmi keveset kell a folytatásra, a részek dinamikusan érkeznek az Európa kiadó kínálatában.
A sorozat harmadik részében a Caskey család története tovább bonyolódik és végre felfedésre kerülnek olyan rejtélyek is, amelyek már régóta mozgatták a fantáziámat. Ebben a kötetben sok szereplő lesz egymással ellentétbe állítva, például Elinor két gyermeke vagy éppen férje és annak anyja. Bizonyos dolgoknak a végére pont kerül, míg más titkok felfedése még több kérdést generál.
A korábbi kötet után kicsit meglepődve tapasztaltam, hogy Elinor végül ennyire könnyen elfogadta a gát megépítésének tényét. Oké, ez még az előző rész központi problémája volt, de valamiért abban hittem, hogy az ellenállása tartós lesz, csupán egy pillanatra engedte megszunnyadni annak okén, hogy a további céljait helyezte előtérbe. A ház című kötetben ezen utóbbi dolgok kapnak némi fényt. Eddig is tudtuk már, hogy Elinor magas elvárásokat tűzött ki és mindaddig nem nyugszik, míg azok be nem teljesülnek, de ettől függetlenül roppant kíváncsian vártam, hol van az a határ, amit még ő sem akar átlépni.
A belső családi viszályok külső egységekkel bővülnek, melyek tovább feszítik a húrt. Ez a sorozat tipikusan az, amit popcornnal a kezemben olvasok szívem szerint, mert mindig van valami új a nap alatt, ami további izgalmakat generál a maga módján. A harmadik rész végére már megszoktam a szerző stílusát is. Eddig is szerettem benne, hogy nem mond ki minden gondolatot, engedi, hogy az olvasó képzelje oda a sorok mögé a további értelmet.
A hatrészes sorozat mindegyik része egy-egy klasszikus kisregény, ami nem fog megfelelni a mostani elvárásoknak - de nem is kell neki! Nem hemzsegnek benne a dramaturgiai helyzetek, de mégis olyannyira vonzza az olvasó figyelmét, hogy nem nagyon akaródzik letennie. Legalábbis nekem alig-alig akar menni; a harmadik kötetet is kevesebb, mint egy nap alatt olvastam el. Mondjuk ez annak is köszönhető, hogy roppantmód érdekelt, mi vagy éppen ki rejtőzik a budoár ajtaja mögött. Az ehhez tartozó jelentek hemzsegtek a lapokon, ami mindvégig biztosította a feszült és felcsigázott hangulatot.
Csak ismételni tudom magam: nagyon megszerettem ezt a sorozatot és alig várom, hogy az összes része a polcomon legyen. Kellemes, mégis feszült hangulatot biztosít, nem siet, nem kapkod és nem stimulálja túl az olvasót. Kifejezetten jót tesz az elmémnek.
A sorozat harmadik részében a Caskey család története tovább bonyolódik és végre felfedésre kerülnek olyan rejtélyek is, amelyek már régóta mozgatták a fantáziámat. Ebben a kötetben sok szereplő lesz egymással ellentétbe állítva, például Elinor két gyermeke vagy éppen férje és annak anyja. Bizonyos dolgoknak a végére pont kerül, míg más titkok felfedése még több kérdést generál.
A korábbi kötet után kicsit meglepődve tapasztaltam, hogy Elinor végül ennyire könnyen elfogadta a gát megépítésének tényét. Oké, ez még az előző rész központi problémája volt, de valamiért abban hittem, hogy az ellenállása tartós lesz, csupán egy pillanatra engedte megszunnyadni annak okén, hogy a további céljait helyezte előtérbe. A ház című kötetben ezen utóbbi dolgok kapnak némi fényt. Eddig is tudtuk már, hogy Elinor magas elvárásokat tűzött ki és mindaddig nem nyugszik, míg azok be nem teljesülnek, de ettől függetlenül roppant kíváncsian vártam, hol van az a határ, amit még ő sem akar átlépni.
A belső családi viszályok külső egységekkel bővülnek, melyek tovább feszítik a húrt. Ez a sorozat tipikusan az, amit popcornnal a kezemben olvasok szívem szerint, mert mindig van valami új a nap alatt, ami további izgalmakat generál a maga módján. A harmadik rész végére már megszoktam a szerző stílusát is. Eddig is szerettem benne, hogy nem mond ki minden gondolatot, engedi, hogy az olvasó képzelje oda a sorok mögé a további értelmet.
A hatrészes sorozat mindegyik része egy-egy klasszikus kisregény, ami nem fog megfelelni a mostani elvárásoknak - de nem is kell neki! Nem hemzsegnek benne a dramaturgiai helyzetek, de mégis olyannyira vonzza az olvasó figyelmét, hogy nem nagyon akaródzik letennie. Legalábbis nekem alig-alig akar menni; a harmadik kötetet is kevesebb, mint egy nap alatt olvastam el. Mondjuk ez annak is köszönhető, hogy roppantmód érdekelt, mi vagy éppen ki rejtőzik a budoár ajtaja mögött. Az ehhez tartozó jelentek hemzsegtek a lapokon, ami mindvégig biztosította a feszült és felcsigázott hangulatot.
Csak ismételni tudom magam: nagyon megszerettem ezt a sorozatot és alig várom, hogy az összes része a polcomon legyen. Kellemes, mégis feszült hangulatot biztosít, nem siet, nem kapkod és nem stimulálja túl az olvasót. Kifejezetten jót tesz az elmémnek.
Niitaabell Világa: Michael McDowell: A ház (Blackwater-saga 3.)
Megnézem
A ház
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Befejeztem egy könyvet
A ház
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Elkezdtem egy könyvet
A ház
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Befejeztem egy könyvet
Árnyhercegnő
Éldekorált
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
A Zodiákus Akadémia 2. részét (Tündérbosszú) olvasva teljesen beigazolódott az, amire sokan felhívták a figyelmem: ez a sorozat bizony a második kötettől kezd igazán kibontakozni.
Az első rész után már sejthető volt, hogy ebben a világban rengeteg potenciál van, de itt végre minden szintet lép. A történet sokkal intenzívebbé válik, a feszültség folyamatosan jelen van, és az események sodrása egy pillanatra sem hagyja az olvasót megpihenni. Az akadémiai élet továbbra sem kegyes Tory és Darcy számára: kívülállóként kezelik őket, folyamatosan próbára teszik, megalázzák, és sokszor kifejezetten ellenséges közegben kell helytállniuk. Ennek ellenére mindketten elképesztő kitartással és erővel küzdenek, ami miatt nagyon könnyű velük együtt érezni.
Ami különösen tetszett ebben a részben, az a karakterek mélyítése. Nemcsak a főszereplőket, hanem a mellékszereplőket is jobban megismerjük, és egyre több árnyalat kerül elő: ki miért olyan, amilyen, milyen motivációk vezérlik, és mennyire hajlandó elmenni a saját céljai érdekében. Az önös érdekek, a hatalmi játszmák és a manipulációk sokkal hangsúlyosabbá válnak, és ettől az egész történet még izgalmasabb és kiszámíthatatlanabb lesz.
És persze nem lehet elmenni a dinamika mellett, ami a szereplők között kialakul. A flörtölés, a csábítás, az ellenségeskedés és a vonzalom folyamatosan keveredik sokszor ugyanazon szereplők között is. Ez az „akarlak, de elfoglak pusztítani” hangulat végig ott vibrál a történetben, ami különösen addiktívvá teszi az olvasást.
A kedvenceim közül Orion továbbra is kiemelkedik van benne valami megmagyarázhatatlan vonzerő, ami miatt minden jelenete izgalmas. Darius karaktere is egyre érdekesebb, ahogy rétegek kerülnek felszínre, de számomra most meglepő módon Caleb és Tory párosa hozta a legizgalmasabb pillanatokat. Kettejük kapcsolata tele van, játékkal és lehetőségekkel, és nagyon kíváncsi vagyok, merre fejlődik tovább.
Összességében ez a rész számomra már teljesen beszippantott: egy olyan világba kerültem, amelyből nehéz kilépni, és ahol minden fejezet után csak még többet akar az ember. Humor, feszültség, romantika és intrika tökéletes keveréke.
Nagyon kíváncsi vagyok, a sorozat rajongói melyik rendhez tartoznának legszívesebben mert ez az a világ, ahol az ember óhatatlanul elkezdi elképzelni a saját helyét is 😊
Az első rész után már sejthető volt, hogy ebben a világban rengeteg potenciál van, de itt végre minden szintet lép. A történet sokkal intenzívebbé válik, a feszültség folyamatosan jelen van, és az események sodrása egy pillanatra sem hagyja az olvasót megpihenni. Az akadémiai élet továbbra sem kegyes Tory és Darcy számára: kívülállóként kezelik őket, folyamatosan próbára teszik, megalázzák, és sokszor kifejezetten ellenséges közegben kell helytállniuk. Ennek ellenére mindketten elképesztő kitartással és erővel küzdenek, ami miatt nagyon könnyű velük együtt érezni.
Ami különösen tetszett ebben a részben, az a karakterek mélyítése. Nemcsak a főszereplőket, hanem a mellékszereplőket is jobban megismerjük, és egyre több árnyalat kerül elő: ki miért olyan, amilyen, milyen motivációk vezérlik, és mennyire hajlandó elmenni a saját céljai érdekében. Az önös érdekek, a hatalmi játszmák és a manipulációk sokkal hangsúlyosabbá válnak, és ettől az egész történet még izgalmasabb és kiszámíthatatlanabb lesz.
És persze nem lehet elmenni a dinamika mellett, ami a szereplők között kialakul. A flörtölés, a csábítás, az ellenségeskedés és a vonzalom folyamatosan keveredik sokszor ugyanazon szereplők között is. Ez az „akarlak, de elfoglak pusztítani” hangulat végig ott vibrál a történetben, ami különösen addiktívvá teszi az olvasást.
A kedvenceim közül Orion továbbra is kiemelkedik van benne valami megmagyarázhatatlan vonzerő, ami miatt minden jelenete izgalmas. Darius karaktere is egyre érdekesebb, ahogy rétegek kerülnek felszínre, de számomra most meglepő módon Caleb és Tory párosa hozta a legizgalmasabb pillanatokat. Kettejük kapcsolata tele van, játékkal és lehetőségekkel, és nagyon kíváncsi vagyok, merre fejlődik tovább.
Összességében ez a rész számomra már teljesen beszippantott: egy olyan világba kerültem, amelyből nehéz kilépni, és ahol minden fejezet után csak még többet akar az ember. Humor, feszültség, romantika és intrika tökéletes keveréke.
Nagyon kíváncsi vagyok, a sorozat rajongói melyik rendhez tartoznának legszívesebben mert ez az a világ, ahol az ember óhatatlanul elkezdi elképzelni a saját helyét is 😊
Tündérbosszú
Éldekorált
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Kívánságlistára tett egy könyvet
Rabmadár
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Befejeztem egy könyvet
A gondolkodás elvesztett művészete
Hogyan javíthatjuk érzelmi intelligenciánkat, és juthatunk szellemi teljesítőképességünk csúcsára?
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Hamarosan megjelenik a sorozat befejező része, és friss emlékekkel szerettem volna nekikezdeni, így múlt héten újraolvastam az első részt, és nemsokára sort kerítek a másodikra is. Hiába emlékeztem szinte a teljes sztorira, így is hatalmas élmény volt újra elmerülni Meren és Reven világában.
Izgalmas bevezető részt kaptam egy trilógiához, ahol megismerjük a kitalált világot, a főbb szereplőket, a mágiarendszert és a politikai berendezkedést. Érezhető azonban, hogy csak a felszínt kapargatjuk, és nagyon sok olyan titok lappang a sorok között, amikről le fog még hullni a lepel.
A szerző szépen ír, olvasmányos a történet, pörgős a cselekmény és színesek a szereplők. Abszolút magával ragadott a könyv, folyamatosan történt valami, ami vagy elgondolkodtatásra késztetett, vagy megnevettetett, vagy épp szurkolásra buzdított a jó és gonosz harcában – előbbi részére, természetesen.
Adott a két főszereplő, akik eddig életüket viszonylagos magányban töltötték, egy cél vezérelte minden tettüket. Aztán az útjuk keresztezi egymásét, és rájönnek, hogy törekvéseik összhangban vannak. Így a kezdeti ellenségeskedés egyfajta szövetséggé alakul át közöttük, amit a lassan kialakuló vonzalom követ.
„Mikor lett abból a férfiból, akitől mindenáron el akartam szökni, az egyetlen, aki mellett biztonságban érzem magam?”
Mindenki álarc mögött rejtőzik és titkok garmadája kering körülöttük, némelyik az első részben lelepleződik, de gyanítom, kapunk még bőven meglepetést a továbbiakban is.
„Ahogy egyre inkább elmosódik a határ a lány között, aki vagyok, és a nő között, akinek lennem kellene, muszáj lesz jobban odafigyelnem a szavaimra és a tetteimre.
Csak éppen nem tudom teljes szívvel csinálni.”
Ikrek, egy halhatatlan gonosz erő, egy titokzatos férfi, sötét árnyékvilág és a felette uralkodó veszélyes alak, és szenvedő népek. Minden adott egy nagyszerű történethez, alig várom, hogy folytathassam!
Izgalmas bevezető részt kaptam egy trilógiához, ahol megismerjük a kitalált világot, a főbb szereplőket, a mágiarendszert és a politikai berendezkedést. Érezhető azonban, hogy csak a felszínt kapargatjuk, és nagyon sok olyan titok lappang a sorok között, amikről le fog még hullni a lepel.
A szerző szépen ír, olvasmányos a történet, pörgős a cselekmény és színesek a szereplők. Abszolút magával ragadott a könyv, folyamatosan történt valami, ami vagy elgondolkodtatásra késztetett, vagy megnevettetett, vagy épp szurkolásra buzdított a jó és gonosz harcában – előbbi részére, természetesen.
Adott a két főszereplő, akik eddig életüket viszonylagos magányban töltötték, egy cél vezérelte minden tettüket. Aztán az útjuk keresztezi egymásét, és rájönnek, hogy törekvéseik összhangban vannak. Így a kezdeti ellenségeskedés egyfajta szövetséggé alakul át közöttük, amit a lassan kialakuló vonzalom követ.
„Mikor lett abból a férfiból, akitől mindenáron el akartam szökni, az egyetlen, aki mellett biztonságban érzem magam?”
Mindenki álarc mögött rejtőzik és titkok garmadája kering körülöttük, némelyik az első részben lelepleződik, de gyanítom, kapunk még bőven meglepetést a továbbiakban is.
„Ahogy egyre inkább elmosódik a határ a lány között, aki vagyok, és a nő között, akinek lennem kellene, muszáj lesz jobban odafigyelnem a szavaimra és a tetteimre.
Csak éppen nem tudom teljes szívvel csinálni.”
Ikrek, egy halhatatlan gonosz erő, egy titokzatos férfi, sötét árnyékvilág és a felette uralkodó veszélyes alak, és szenvedő népek. Minden adott egy nagyszerű történethez, alig várom, hogy folytathassam!
The Liar's Crown - A hazug koronája
Éldekorált
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Befejeztem egy könyvet
Fogoly 2
Éldekorált
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
A Pacsirták oltalma egy ragyogó, monumentális, magával ragadó fantasytörténet. Devney Perry ezúttal kilép a romantikus történetek világából, és egy lenyűgözően részletgazdag, veszélyekkel teli univerzumot tár elénk.
Calandra földjén az emberek nemcsak egymással, hanem az ősi istenek által teremtett, félelmetes lényekkel is küzdenek a túlélésért. A királyságok törékeny szövetségét a „Pacsirták oltalma” tartja fenn, ahol politikai házasságok biztosítják a békét, vagy annak illúzióját.
Odessa, a fiatal hercegnő azonban nem erre a sorsra készült. Amikor váratlanul a nővére helyére kell lépnie, egy idegen világba csöppen, ahol intrikák, titkok és halálos veszélyek várják. Egyetlen kapaszkodója egy titokzatos Oltalmazó, aki egyszerre jelent fenyegetést és védelmet.
A regény erőssége a gazdag világépítés, a különleges lényekkel benépesített környezet és a folyamatos feszültség. Ehhez társul egy lassan kibontakozó, mégis erőteljes érzelmi szál, amely tökéletes egyensúlyt teremt akció és romantika között.
Egy sodró lendületű, lebilincselő fantasy, amely után garantáltan a folytatást fogod várni.
Calandra földjén az emberek nemcsak egymással, hanem az ősi istenek által teremtett, félelmetes lényekkel is küzdenek a túlélésért. A királyságok törékeny szövetségét a „Pacsirták oltalma” tartja fenn, ahol politikai házasságok biztosítják a békét, vagy annak illúzióját.
Odessa, a fiatal hercegnő azonban nem erre a sorsra készült. Amikor váratlanul a nővére helyére kell lépnie, egy idegen világba csöppen, ahol intrikák, titkok és halálos veszélyek várják. Egyetlen kapaszkodója egy titokzatos Oltalmazó, aki egyszerre jelent fenyegetést és védelmet.
A regény erőssége a gazdag világépítés, a különleges lényekkel benépesített környezet és a folyamatos feszültség. Ehhez társul egy lassan kibontakozó, mégis erőteljes érzelmi szál, amely tökéletes egyensúlyt teremt akció és romantika között.
Egy sodró lendületű, lebilincselő fantasy, amely után garantáltan a folytatást fogod várni.
Shield of Sparrows - Pacsirták oltalma
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Nagy kíváncsisággal kezdtem bele ebbe a kötetbe és bár nem mindenben azt kaptam, amire számítottam, összességében elégedetten csuktam be a könyvet. Előre tudtam, hogy Marcus és Phoebe története kerül majd a középpontba. A könyv különlegessége számomra az volt, hogy Marcus a jelenből idézi fel a múlt eseményeit, a családja körében mesélve arról az időszakról, amikor vámpírrá vált. Az emlékezések és a jelen történései szépen egymásba fonódnak, így fokozatosan válik érthetővé, mi formálta őt azzá, aki lett.
Ami igazán meglepett, hogy nemcsak Marcus és Phoebe kapott hangsúlyt, hanem Diana és Matthew életébe is újra betekintést nyerhettünk. Hiába zárult le korábban az Élet Könyvének története, úgy tűnik, az életük korántsem vált nyugodtabbá.
Nem tudom, hogy várható-e újabb könyv, de lenne még akiről olvasnék. :)
Ami igazán meglepett, hogy nemcsak Marcus és Phoebe kapott hangsúlyt, hanem Diana és Matthew életébe is újra betekintést nyerhettünk. Hiába zárult le korábban az Élet Könyvének története, úgy tűnik, az életük korántsem vált nyugodtabbá.
Nem tudom, hogy várható-e újabb könyv, de lenne még akiről olvasnék. :)
Az idő rabjai
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Végre elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor kiderül, mit is rejt valójában az Élet Könyve, mi lehet az a titok, amelyet egykor a boszorkányok már megfejtettek, és amely a vámpírok sorsára is hatással lehet. Miközben a vámpírok és boszorkányok közötti hatalmi játszmák egyre feszültebbé válnak, a démonok csendben, a háttérben mozgatják a szálakat, hiszen rájuk most senki sem figyel igazán.
Diana és Matthew alig térnek vissza a jelenbe, máris egy mindent felforgató konfliktus közepén találják magukat. A kulcs továbbra is az Élet Könyvében rejlik, pontosabban annak hiányzó lapjaiban, amelyek nélkül nem érthető meg a teljes igazság. Bár már volt alkalmuk a múltban kézbe venni a könyvet, még mindig rengeteg kérdés maradt bennük arról, mi történik majd, ha a hiányzó oldalak ismét a helyükre kerülnek.
A végső összecsapás során Matthew tudományos tudása és Diana mágikus ereje egyaránt kulcsfontosságú, ami nekem nagyon tetszett. Ez a modern és hagyományos fantasy szerintem zseniális ötvözet lett.
Ez a könyv lendületes, izgalmas és szinte lehetetlen letenni. Annyira lenyűgöző módon ötvözi a történelmi hátteret, a fantasy elemeket, a tudományt és a mágiát, imádtam!
Diana és Matthew alig térnek vissza a jelenbe, máris egy mindent felforgató konfliktus közepén találják magukat. A kulcs továbbra is az Élet Könyvében rejlik, pontosabban annak hiányzó lapjaiban, amelyek nélkül nem érthető meg a teljes igazság. Bár már volt alkalmuk a múltban kézbe venni a könyvet, még mindig rengeteg kérdés maradt bennük arról, mi történik majd, ha a hiányzó oldalak ismét a helyükre kerülnek.
A végső összecsapás során Matthew tudományos tudása és Diana mágikus ereje egyaránt kulcsfontosságú, ami nekem nagyon tetszett. Ez a modern és hagyományos fantasy szerintem zseniális ötvözet lett.
Ez a könyv lendületes, izgalmas és szinte lehetetlen letenni. Annyira lenyűgöző módon ötvözi a történelmi hátteret, a fantasy elemeket, a tudományt és a mágiát, imádtam!
Az élet könyve
A Mindenszentek-trilógia harmadik kötete
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Talán egy hajszálnyival kevésbé ragadott magával, mint az első rész, de ennek a sorozatnak mindent el tudok nézni, mert így is zseniális.
Nem sok olyan könyvet olvasok, ami a XVI. században játszódik, de ennek a hangulatát kifejezetten élveztem. Ez a rész inkább a karaktereink belső fejlődésére koncentrált, arra, hogyan erősödnek meg, hogyan csiszolják a képességeiket és hogyan tanulnak meg lebontani maguk körül bizonyos érzelmi falakat. Ilyen szempontból egy tipikus második rész. Viszont rengeteg új szereplőt kapunk, ahogy megismerjük a múltat.
A varázslatok leírását imádtam ebben a könyvben, ez is az egyik előnye, hogy Diana rengeteget tanul az erejéről a rész során.
Nem sok olyan könyvet olvasok, ami a XVI. században játszódik, de ennek a hangulatát kifejezetten élveztem. Ez a rész inkább a karaktereink belső fejlődésére koncentrált, arra, hogyan erősödnek meg, hogyan csiszolják a képességeiket és hogyan tanulnak meg lebontani maguk körül bizonyos érzelmi falakat. Ilyen szempontból egy tipikus második rész. Viszont rengeteg új szereplőt kapunk, ahogy megismerjük a múltat.
A varázslatok leírását imádtam ebben a könyvben, ez is az egyik előnye, hogy Diana rengeteget tanul az erejéről a rész során.
Az éjszaka árnyai
A Mindenszentek-trilógia második kötete
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Aki a gyors tempójú fantasykhoz szokott, annak talán nem ez lesz a kedvence, én viszont kifejezetten élveztem ezt a történetet. A vámpírok, démonok és boszorkányok világa rendkívül részletesen kidolgozott, az írónő olyan háttérinformációkba is belemegy, amelyekkel más fantasykban ritkán találkozunk. Különösen tetszett, ahogy az alkímia és a különböző fajok eredete aprólékosan fel lett építve.
A történet tempója valóban lassabb, főleg a sok információ és részlet miatt, de szerintem ez szükséges volt ahhoz, hogy a világ és a történet alapjai igazán működjenek. Mindig szerettem azokat a könyveket, amelyek valós történelmi vagy tudományos elemekre támaszkodnak és itt is ez történik.
Diana és Matthew karaktere számomra nagyon szerethető volt, mindketten intelligensek és nagyon indokoltan cselekednek legtöbbször. Ez a könyv egy lassabban kibontakozó, részletgazdag történetet nyit meg, amely folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet. A családok közötti kapcsolatok és a fajok eredetével kapcsolatos elméletek különösen izgalmassá tették az egészet.
A történet tempója valóban lassabb, főleg a sok információ és részlet miatt, de szerintem ez szükséges volt ahhoz, hogy a világ és a történet alapjai igazán működjenek. Mindig szerettem azokat a könyveket, amelyek valós történelmi vagy tudományos elemekre támaszkodnak és itt is ez történik.
Diana és Matthew karaktere számomra nagyon szerethető volt, mindketten intelligensek és nagyon indokoltan cselekednek legtöbbször. Ez a könyv egy lassabban kibontakozó, részletgazdag történetet nyit meg, amely folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet. A családok közötti kapcsolatok és a fajok eredetével kapcsolatos elméletek különösen izgalmassá tették az egészet.
A boszorkányok elveszett könyve
A Mindenszentek-trilógia első kötete
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Na szóval ott van a jégkorong, mint sport, amit sosem űztem, sőt még korcsolyázni sem tudok. Mégis, ovis korom óta rendszeresen jártunk meccsekre a szüleimmel.
Az első fogam például egy jégkorongmeccsen esett ki, nem, nem egy korong találta el, hanem egy ikonikus hotdogot majszoltam éppen a lelátón… aki fehérvári, az pontosan tudja, miről beszélek. :) Ez volt a rutin, suli, házi feladat, este irány a Raktár utca, meccs, aztán beállás a kígyózó autósorba, otthon egy bögre forró kakaó és készülődés az alváshoz. Az oviba más gyerekek plüssállatot vittek, én meg az aktuális korongot, amit a pálya mellett szedtem össze, a bokámat verdeső mezben.
Micsoda idők voltak. :) Akkoriban védett Levi a Volánban és most ezt a könyvet olvasva teljesen visszarepültem azokba az évekbe. Gyerekként még nem sokat jelentettek számomra az igazolások vagy a háttérben zajló döntések, de felnőtt fejjel egészen más szemmel olvastam ezekről. Őszinte elismerésem minden sportolónak, aki ilyen kitartással és céltudatossággal küzd az álmaiért.
Az első fogam például egy jégkorongmeccsen esett ki, nem, nem egy korong találta el, hanem egy ikonikus hotdogot majszoltam éppen a lelátón… aki fehérvári, az pontosan tudja, miről beszélek. :) Ez volt a rutin, suli, házi feladat, este irány a Raktár utca, meccs, aztán beállás a kígyózó autósorba, otthon egy bögre forró kakaó és készülődés az alváshoz. Az oviba más gyerekek plüssállatot vittek, én meg az aktuális korongot, amit a pálya mellett szedtem össze, a bokámat verdeső mezben.
Micsoda idők voltak. :) Akkoriban védett Levi a Volánban és most ezt a könyvet olvasva teljesen visszarepültem azokba az évekbe. Gyerekként még nem sokat jelentettek számomra az igazolások vagy a háttérben zajló döntések, de felnőtt fejjel egészen más szemmel olvastam ezekről. Őszinte elismerésem minden sportolónak, aki ilyen kitartással és céltudatossággal küzd az álmaiért.
SZUPER
Levi kalandjai a Kisstadiontól az NHL-ig
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
