Napokban neki kezdtem ennek a rejtélyes csodának, több van benne, mint azt elsőre gondolná az ember. Az 1900-as évek közösségének a mintája nagyon erősen kirajzolódik, várom, hogy írhassam róla nektek az ajánlómat.

Első körben a filmet láttam, ami igen látványosra sikerült. A könyv azért megint, mint mindig, mélyrehatóbb, izgalmasabb volt azért. A hercegnő, Elodie igazán szerethető főhős, aki tesz a jóért, az emberekért, a királyságáért. Még úgy is, hogy saját álmairól kell lemondania. Érthető, hogy nagyon ügyesen, eszesen küzd az életben maradásért is! Megvédi húgát is mindenáron. Mert van miért harcolnia. Hiába azt a sorsot szánják neki, hogy a vérét adja, nem adja fel harc nélkül. Nagyszerűen képviseli a jót, az igazat.
Sajnálom viszont, hogy keveset tudunk meg a hercegről, az ő lelkivilágáról. Ahogy a sárkány és az élete is nagyon minimálisan van bemutatva. Szívesen olvastam volna róla is többet.
Igen érdekes lezárása volt végül a történetnek.
A kötet szórakoztató, izgalmas, sodró lenületű, gyorsan olvasható.

Pozitív, egyszerű kis szívmelengető romantikus történet, némi spicy beütéssel.
Nem kíván nagy lelki mélységekbe lemenni, hatalmas problémákra felhívni a figyelmet. Egész egyszerűen egy könnyed, vicces, szórakoztató, szívmelengető kis romantikus. A romantikát viszont nagyszerűen csempészi be egy kávézó körüli munkák közé.
Dream Harbor aranyos kisváros, nagyon cuki szereplőkkel, nem túl egyedi világgal. Érzi az ember a friss, finom kávé illatát hogy a szereplőkkel van. Eszébe jut egy másik kisváros a kötetről, ahol valaha élt, dolgozott, tanult vagy jelenleg is él… Csak itt minden jó, minden pozitív és kevés a negatív történés, a gonoszság. Egy kicsit túlidealizált, de ezzel semmi gond nincs.
Jeanie a főhős. Egy kissé szeleburdi, határozatlan csajszi, aki megérdemli végre a jót, a boldogságot, barátokat, egy biztos kikötőt az életébe, jó munkát és bizony egy pasit is.
Logan lenne a megfelelő? A kissé fura, hóbortos, szófukar, tyúkkedvelő ipse? Egymásra találnak, az nem kérdés. De mennyire lesz tartós ez a kapcsolat? Elég egy szikra, vagy kitartás is kell a kapcsolatuk megtartásához? Ez mutatja be viccesen, szórakoztató módon a Pumpkin Spice kávézó.
A nyelvezet érthető, egyszerű. A stílus sziporkázó, a hangulat pedig olyan meleg, pozitív, vidám, hogy feldobja az ember hosszú, fárasztó napját.

Hihetetlen, mennyire erősek tudunk lenni, mi nők. Mennyit tudunk a vállunkon elhordozni, kibírni, ha kell. Vajon tényleg boszorkányság van a dologban, vagy csak túl erősek vagyunk és azért próbálnak meg elnyomni, ránk húzni rossz dolgokat, a boszorkányságot? A Vészlény ezt próbálja meg kibogozni.
Kate, a főhős. Szerethető karakter. Nagyon jó volt olvasni, hogy erősödik meg, hogyan talál önmagára, az erejére, a hangjára, az ősei erejével, miután egy bántalmazó kapcsolatból elmenekül. Miközben haladunk az olvasásban, Kate mellett megismerjük az édesanyja, Violet sorsát is. Majd Altha is bekerül a képbe, és rengeteget tanít nekünk észrevétlenül. Boszorkányosan megismerjük a különböző növények segítő vagy épp mérgező tulajdonságait, a gyógyítást. A három női sors egy idő után egybeforr. Egy örökölt sors, amely generációkon át ível. Összekapcsolja őket valami.
Egy nagyon izgalmas, sötétebb hangulatú fantasy a Vészlény. Nagyon érzékletesen ír az írónő. Láttat és érzékeltet. Nem rágja a szánkba a mondanivalóját, hanem nekünk kell kikövetkeztetnünk, rájönnünk a dolgokra.
Nagyon jól bemutatja a boszorkányüldözést, a női elnyomást, kiszolgáltatottságot, a bántalmazó kapcsolatokat.

Hasonlított a ST sorozat hangulatára a kötet, csak talán még sötétebb, felnőttesebb, ijesztőbb. Nagyon jó plusz adalékanyag volt a világról, a kezdetekről. Bővebb, részletgazdagabb és mélyebb, így jobban el tudunk helyezkedni benne. Lemegy társadalmi, morális kérdések legmélyére. A főszereplő gondolatait, érzéseit, mozgatórugóit is jobban megismerjük. Jó a kor ábrázolása, továbbra is kapunk egy csomó utalást híres filmekre, zenékre, reklámokra is. Viszont a sorozatban ebből a kötetből nagyon kevés van, így csak színesíti annak a világát, alátámasztja, megmagyarázza.
Többet megtudhatunk Tizi szüleiről, a de a jövőre nézve, a sorozatra nézve minimális a kapcsolat, utalás. Ha valaki azt várja a könyvtől, hogy teljesen olyan legyen, mint a sorozat, az csalódni fog.
Önállóan olvasható, függetleníthető a ST sorozattól, de pluszt ad ahhoz a világhoz, ha már ismeri az ember.

Bevallom, a sorozatban Max volt a kedvencem szótlanságával, bátorságával. De talán ott minimálisat kapunk róla. Ennyire részletesen nem mutatja be, hogy szegény mennyire rossz körülmények között, szeretetlenségben, érdektelenségben, félelemben él. A könyvben bővebben kapunk a lelkivilágából, gondolataiból, érzéseiből és a múltjából is. Megmutatja, miért lett ilyen kemény csaj, miért ilyen visszahúzódó, nagyszájú. De ez kellett a későbbi túléléséhez is, így jó, hogy megedződött.
A kötet nagyszerűen bemutatja a bántalmazó családtagok és az elszenvedők dinamikáját. A kirekesztettséget, láthatatlanságot. De azt is, mennyire jó, ha vannak barátok, akikkel nem csak lógni lehet együtt, hanem segítenek, ott vannak, ha kell, meghallgatnak.
Maxine jó főhős. Nem szenveleg, nem vár megmentésre igyekszik tenni önmagáért. Nagyon jól hozza ez a kötet a sorozatban megismert stílusát.
A történet könnyed, gyorsan olvasható egyébként. Csak kicsit érinti a sorozatban meglévő dolgokat, így színesíti a világot, jobban megismerteti Maxet. Kifejezetten szerettem a történetét.

A Vészlények után biztosan el fogom olvasni.

Annyira, annyira...ez a könyv.

Na ná, hogy el szeretném olvasni...

Már csak ez a kötet kell, hogy teljes legyen a gyűjteményem.

Korábban könyvtárból olvastam és nagyon szerettem, ahogy a sorozatát is. Kell nekem!

Erősen érdekel a könyv

Dante poklát szerettem. Vajon ennek a könyvnek a poklát is fogom értékelni?

Érdekesnek tűnik. El szeretném olvasni.

Az írónő korábbi sorozatát már megszereztem, ez is kell!

A Fable már megvan, és bár nem olvastam még, de kell a folytatása.