A történet egy fiatal testvérpárról szól. Darcy és Tory nehéz körülmények között élnek, de lehetőséget kapnak, hogy visszaszerezzék a múltjuk egy darabját. A Zodiákus Akadémián nagy erőre tesznek szert, megismerkednek az elemekkel. Bár ez nem lesz könnyű.
A mindennapjaikat a tanáraik és az iskolatársaik is megnehezítik.
De vajon képesek lesznek túlélni az Akadémiát?
Sajnos engem nem fogott meg a sztory.
Egyik karaktert sem tudtam megkedvelni a bugyuta döntéseik miatt.
Eléggé összecsapott lett, hamar bele is ugrottunk a közepébe, de mivel ez a nyitó kötet, így nem is igazán történt semmi érdekes.
Nem tudnám megmondani, hogy kinek ajánlom a könyvet, hiszen a szereplők és a poénok miatt egy tipikus tinédzser sztory lenne, de a sze*uális jelenetek miatt felnőtteknek szól. Csakhogy az idősebb korosztálynak meg inkább gyerekesnek tűnt.
Nagyon akartam szeretni de semmit nem tudok kiemelni, ami megfogott volna.
Kivéve a könyv külsejét.
"-Köszöntelek benneteket a Zodiákus Akadémián. Én Zenith professzor vagyok az asztrológia tanszékről, és nagy örömömre szolgál, hogy én ébreszthetem fel az elemeiteket ma este. Emeljétek az égnek a szemeteket. Eljött az ideje, hogy a csillagok felkeltsék belső erőtöket."

Nagyon jó, elègedett vagyok

A sztori elég egyszerű, de pont ez benne a jó. Fordított a helyzet: van egy lány, Hannah, aki testőr, és van egy híres filmsztár, Jack, akinek a lábai előtt hever a világ. Egy napra Hannaht felbérlik, hogy legyen ennek a férfinak a testőre.
Hannahról azt tudjuk, hogy az élete éppen romokban hever, meghalt az édesanyja, szakított a barátjával, és nem nagyon találja a helyét a világban. Egyetlen dologra vágyik: hogy dolgozhasson, és ezáltal kicsit összeszedje magát.
Innen indul a történet, és nem is kell nagy bonyodalmakra számítani, inkább arról szól, hogyan jönnek össze, milyen helyzetekbe keverednek, és hogyan alakul köztük a kapcsolat.
Őszintén szólva maga az alaptörténet szerintem elég biztos lábakon állt, és ezt nagyon élveztem. Ami viszont kevésbé tetszett, az az írásmód, nem tudom, hogy az írónő stílusa vagy a fordítás miatt, de engem kifejezetten zavart, hogy Hannah gyakran kiszól az olvasóhoz. Ez valahogy kizökkentett a sztoriból.
Ettől függetlenül maga a könyv nagyon cuki, regényes romantika. Én azt mondom, hogy egyszer mindenképp érdemes elolvasni, főleg annak, aki szereti az ilyen könnyed, szívmelengető romantikus történeteket. Számomra egy kellemes, szerethető olvasmány volt. 💕

Cozy fantasy rajongók, akik imádnak sütni és új recepteket kipróbálni ez a kötet nektek szól. Irtó cuki a borító, az élfestésről nem is beszélve. A gomba mániás énem extra boldog, hiszen a legszebb gombák díszelegnek rajta! Carla Torrens regénye a tökéletes őszi, bekuckózós regény, amit Pumpkin spice latte-val a kézben a leghangulatosabb olvasni, és ami megadja a tökéletes cozy hangulatot.
A Pumpkin Latte Bolyongó Lelkeknek egy olyan cozy fantasy, ami ötvözi a varászlat, a gasztronómia és a romantika jegyeit. Varázslatos utazásra invitál minket, amiből nem akarunk ki, illetve lemaradni. Az ősz nemcsak kopogtat az ajtónkon, hanem teljes erővel be is tör, és már készíti is a tökéletes pumpkin latte-t, amire titkon mindig is vágytunk. Olyan olvasni a történetet, mintha egy meleg kéz simogatna minket, és újra gyereknek érezhetjük magunkat.
A kötet stílusa könnyed, olvasmányos és ad egyfajta melegség érzést, ami tökéletesen passzol a cozy fantasy műfajhoz. Nem kapunk epic csatajeleneteket és harcokat, helyette az otthonosság érzését adja, elvarázsol minket és olyan recepteket mutat, amiket mi is szeretnénk kipróbálni. Engem sikerült rávennie arra a kötetnek, hogy kipróbáljam a tökéletes pumpkin latte receptjét, és komolyan mondom nem lett rossz.

Ha egy izgalmas és érdekes fantasy könyvre vágysz, akkor ez egy tökéletes választás. Számomra a cselekmények között unalmasabb volt a hangulat, úgy éreztem, hogy lassan halad elő a történet, miközben az oldalak csak úgy fogynak. Ez sajnos elvett az olvasási élményből.

Biztos nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy milyen megnyugtató egy Agatha Christie féle enteriőr, egy olyan nyomozás, ahol az elkövetők többnyire meglapuló úriemberek vagy ravaszkodó hölgyek..
Colleen Cambridge hatalmas érdeme, hogy képes megidézni ezt az életérzést, de új történetet kapunk mégiscsak, amiben egy sor utalás van a népszerű írónő szereplőire, például Hercule Poirot-ra, meg az ő kis szürke agysejtjeire. 
Ebben a könyvben Phyllida Bright, Agatha házvezetőnője megy el a egy játékra való meghívásra, Agatha helyett. A játék egy mai kifejezéssel élve drámajáték lenne egy gyilkossági ügyben, csakhogy ez komolyra fordul, miután valódi gyilkosság lesz belőle. A nyomozó megérkezéséig Phyllida saját kézbe veszi a nyomozást..
Mi meg csak élvezzük ezt a szellemes, cozy mystery-t, amit bátran ajánlok a trope rajongóinak.  <3

🖍️ Időről időre rákattanok a felnőtt színezőkre, nagyon kikapcsol.
És közben annyi mindent tanít is:
- Nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy jól érezd magad.
- Új lap, új lehetőség.
- A befejezett munka után érzett kellemes büszkeségről nem is beszélve!
🍁 Az őszi tematika és a cozy könyvből származó idézetek pedig egyértelműen csak hozzátesznek ehhez az élményhez, csak ajánlani tudom! 💛

Teljesen vakon vágtam bele Hegedűs Noémi: Ház a kelta keresztnél című regényébe. Nem ismertem a szerzőt, nem hallottam korábban a könyv várható megjelenéséről, de a magyar csengésű név és a fülszövegben felbukkanó Cornwall elég volt ahhoz, hogy bizalmat szavazzak neki. Ez a vidék régóta bakancslistás nálam, így külön örültem, hogy egy magyar író tollából olvashatok olyan történetet, ami ott játszódik. A kíváncsiságom akkora volt, hogy a könyv megérkezése után másnap már neki is estem.
A regény főszereplője Flóra, aki egyfajta menekülésként elvállal egy munkát, amely Cornwallba szólítja. A tengerparti kisvárosban beköltözik egy apró házikóba, és hamar megismerkedik a helyiekkel, ám hamarosan furcsa dolgok kezdenek történni körülötte. A ház múltja, a kelta kereszt és a környék titkai fokozatosan fonódnak össze, miközben az olvasó sem tudja eldönteni, hogy valóban természetfeletti eseményekről van szó, vagy csak véletlen egybeesésekről.
Ez az állandó bizonytalanság nekem kifejezetten tetszett. Mivel semmit nem tudtam a kötetről, olvasás közben végig azon gondolkodtam, vajon egy „mumusos” történetbe csöppentem-e, vagy mindenre lesz reális magyarázat. (Ezt mindenkinek magának kell kiderítenie! 😉)
Ami igazán kiemelkedő volt számomra, az a környezet megjelenítése. A szerző nagyszerűen teremti meg a cornwalli hangulatot… érezni a sós tengeri levegőt, látni a sziklás partokat, hallani a hullámok moraját. Ezek a leírások annyira élők voltak, hogy szinte kedvem támadt csomagolni és odautazni.
A karakterek és a cselekmény azonban számomra kicsit távolságtartóak maradtak. Érzelmileg nem tudtam teljesen kapcsolódni Flórához, mintha a szerző kissé hidegebb stílusban írta volna meg a személyes részeket. Ettől függetlenül a történet gördülékeny, hangulatos és szépen felépített.
Kisvárosi románc, titkok, kutatás, egy csipet borzongás és néhány finom étel… ez mind benne van ebben a könyvben. Akik szeretik a misztikus, de nem ijesztő történeteket, azoknak ideális választás lehet, különösen az őszi időszakban, egy meleg takaró és bögre tea mellé.
Összességében: 4/5 csillag, egy kellemes, hangulatos, de kissé távolságtartó olvasmány, mégis örülök, hogy bizalmat szavaztam neki. Cornwall hangulata, a sejtelmes történet és a finom borzongás miatt biztosan emlékezetes marad.